A Balkán-szakértőt Ivica Dacic szerb külügyminiszternek a Blic című belgrádi napilapban hétfőn megjelent írásával kapcsolatban kérdezték, amely szerint Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Szerbia és Koszovó között évek óta fennálló konfliktusokra, a tárcavezető emellett a területcsere lehetőségét is felvetette.
Orosz Anna kiemelte, hogy a külügyminiszter véleménye nem tekintendő hivatalos kormányzati álláspontnak, mert azt a köztársasági elnök, Aleksandar Vucic képviseli. Az áprilisban megválasztott államfő viszont ellentmondásos nyilatkozatokat tesz: beszélt a Koszovót Szerbia részének nyilvánító alkotmány módosításáról, és egy múlt heti cikkében a múlttal való szembenézést szorgalmazta, ugyanakkor cáfolta, hogy elismernék Koszovót.
Ismertetése szerint Belgrád és Pristina között folyik egy dialógus, amelynek célja, hogy rendezze a nyitott kérdéseket, illetve "egyszer eljusson odáig, hogy egy mindkét fél számára kötelező megállapodás szülessen".
E párbeszéd keretében több megállapodás is született, de a végrehajtásuk nehézségekbe ütközik, így igazán az számít, hogy milyen valós lépéseket tesznek majd a felek, az fogja kifejezni, mennyire veszik komolyan a kérdés rendezését - fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy az uniós csatlakozás feltétele a tisztázatlan határok rendezése, a kutató elmondta: a csatlakozási folyamat elhúzódása és a gazdasági helyzet megoldatlansága negatívan hat a közhangulatra.
Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltásakor Szerbiában a lakosság sokkal nyitottabb volt a terület elengedésére, mint most, mert azóta egyre gyengül az uniós perspektíva - fűzte hozzá.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!