Számos képviselő bírálta a lengyel jogállamisági helyzetet az Európai Parlamentben

Külföld, 2018.02.28

A felszólalók többsége súlyos aggodalmát fejezte ki a jogállamiság lengyelországi helyzete miatt az Európai Parlament (EP) szerdai brüsszeli plenáris ülésén, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a bírálatok nem a lengyel nép, hanem a varsói kormány politikája ellen irányulnak.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke beszámolt a Varsóval folytatott párbeszéd állásáról, és közölte, hogy még várják a lengyel kormány válaszát.

Leszögezte: elképzelni sem tudna olyan Európai Uniót, amelynek nem tagja Lengyelország, a jogállamiság fontosságát azonban nem lehet túlhangsúlyozni, a brüsszeli aggályokat pedig számos nemzetközi szervezet osztja. Hozzátette, az aktív uniós tagság és a nemzeti szuverenitás nem ellentéte egymásnak.

Elsőként Roberta Metsola néppárti képviselő szólalt fel, és úgy vélekedett, hogy nincs elmozdulás, a helyzet csak tovább romlott Lengyelországban.

Mint mondta, a plénum már hatodjára tárgyal a kérdésről, de nem egyfajta büntetésképpen, hanem "mert valakinek fel kell emelnie a hangját a lengyel népért". "Nem fordíthatjuk el a fejünket, a jogállamiság és a demokrácia ugyanis nagy veszélybe került" - fogalmazott.

"Nem kellett volna eljutni idáig, de a lengyel kormány kevés választást hagyott számunkra" - hangsúlyozta, felszólítva Varsót, hogy ne fordítson hátat Európának.

A szociáldemokrata Josef Weidenholzer is hasonló véleményének adott hangot. Aláhúzta, hogy a részleges kormányátalakítással puhult valamelyest a helyzet, azonban lényegében semmi nem változott.

Rámutatott: a lengyel nép megérdemli a tisztességes, független bírói rendszert, és ehhez az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás az "utolsó eszköz".

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviseletében a lengyel kormánypárti Ryszard Legutko azt hangoztatta, hogy a legtöbbeknek szerinte fogalmuk sincs arról, miről szólnak ezek a reformok, Timmermans sincs jól tájékoztatva.

Kijelentette, "korábban rosszul működött az igazságszolgáltatási rendszer, nagy volt az összefonódás a politika és a bírák között, s az alkotmánybíróság sem volt független, egy baráti kör igazgatta az igazságszolgáltatást", de erre az európai közösség semmit nem reagált.

Sophia in 't Veld liberális képviselő Manfred Weber néppárti frakcióvezetőhöz intézett kérdést, hogy "miért olyan kritikus a lengyel kormánnyal szemben, miközben Orbán Viktort még mindig védi, aki antiszemita, Soros György-ellenes, Brüsszel-ellenes, migránsellenes kampányt folytat".

Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője szerint jól látszik, hogy az EU kettős mércét alkalmaz a lengyel kormánnyal szemben. Mint mondta, ugyanez a helyzet Magyarország esetében is, ahol Orbán Viktor "nagyon helyesen nem fogadja el az unió ostoba migránskvótáit, és ezért az ördög képében festik le".

Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt decemberben megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, eddig soha nem alkalmazott eljárást Varsóval szemben. Ugyanakkor hangsúlyozták, ha a következő három hónapban javulást tapasztalnak, készek visszavonni a javaslatot.

Az EP-képviselők csütörtökön szavaznak egy állásfoglalásról, amellyel valószínűleg támogatni fogják az "atomfegyverként" is ismert eljárás megindítását.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!