A június 30. és július 6. között végzett kutatásban 1200-embert kérdeztek meg. Harminc százalékuk azt mondta, hogy az Európai Uniót választaná inkább, míg 28 százalékuk inkább Oroszország mellett döntene. A válaszadók 26 százaléka nem tudna választani, míg 16 százalékuk azt felelte, hogy sem az EU-ból, sem Oroszországból nem kér.

Vladimir Pejic, a Faktor Plus ügynökség igazgatója szerint a csekély különbségek gazdasági és földrajzi okokra vezethetők vissza. Mint mondta, sok szerb állampolgárnak él rokona valamely uniós országban, ezért gazdasági okokból voksolna az EU-ra, emellett pedig a szabad utazás lehetősége is vonzó számukra. Oroszországhoz viszont kulturális és történelmi kapocs fűzi Szerbiát.

A válaszadók 21 százaléka szerint akkor válhat uniós taggá Szerbia, ha véghezviszi az ehhez szükséges reformokat, míg a megkérdezettek 34 százaléka szerint Belgrád akkor csatlakozhat az EU-hoz, ha Brüsszel és Washington úgy dönt, az ország csatlakozásával erősítheti befolyását a balkáni térségben. A közvélemény-kutatásban résztvevők 26 százaléka mindazonáltal úgy vélte, Szerbia soha nem lesz az EU tagja, mert a bővítési folyamat befejeződött, 17 százalékuk szerint pedig azért nem csatlakozhat a nyugat-balkáni ország az unióhoz, mert az hamarosan szétesik.

A felmérést a Faktor Plus azért végezte el, mert a múlt csütörtök óta új miniszterelnöke van Szerbiának, az ügynökség pedig kíváncsi volt, hogyan látják az emberek Szerbia jövőjét.