A lapnak nyilatkozók szerint a koszovói kérdés rendezésével a keleti és a nyugati nagyhatalmak kiengednék a kezükből az eseményeket irányító fonalakat. Ezért sem Oroszország, sem az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel Aleksandar Vucic nemzeti konzultációra vonatkozó kezdeményezését, amelynek éppen a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése a végső célja.

Aleksandar Gajic, az európai tanulmányok belgrádi intézetének munkatársa szerint "a nagy játékosok" a status quo megőrzésében érdekeltek, mert ha a két ország véglegesen és teljesen megbékél egymással, akkor a jövőben ők már nem játszhatnák a közvetítő és a békítő szerepét, és ezzel elveszítenék befolyásukat a térségben. Sőt - folytatta Gajic - a nagyhatalmaknak az sem felel meg, ha a két fél közvetlenül egymással tárgyal, és nem kér külföldi segítséget, mert ez is a befolyásuk gyengüléséhez vezet.

"Németországnak például az felel meg inkább, ha ezt a kérdést még Szerbia uniós csatlakozása előtt rendezik, hogy a problémát Belgrád már ne vigye magával az Európai Unióba, míg az Egyesült Államok nem akar stabil EU-t, és az áll érdekében, hogy Szerbia nyitott koszovói kérdéssel együtt váljon uniós tagállammá" - vélekedett a szakértő.

Oroszországnak ezzel szemben rugalmas álláspontja van, és nem ellenzi egyértelműen a párbeszédet, mindazonáltal tisztában van azzal, hogy ha a tárgyalások során bizonyos engedményeket tesznek a felek, akkor más területen is születhetnek engedmények, és az itt használt elvek a világ más tájain példaként hozhatók majd fel. Aleksandar Gajic nem tért ki arra, hogy milyen területeken születhetnek még engedmények, de ez jelentheti akár az ország NATO-hoz való közeledését, vagy akár azt, hogy Szerbia is csatlakozna az Oroszország elleni uniós szankciókhoz.

Dejan Vuk Stankovic politikai elemző viszont azt hangsúlyozta, hogy a nagyhatalmak voltaképpen nem bizonyos megoldásokat elleneznek, sokkal inkább a nemzet egységbe tömörülését kifogásolják. A szerb elnök célja a nemzeti konzultációval éppen az, hogy a nemzetet összekovácsoló és összetartó megoldás szülessen, míg a nagyhatalmak célja a megosztottság, ugyanis a belpolitikai "harcok" közepette sokkal egyszerűbben tudják elérni céljaikat.

A szerb elnök július végén kezdeményezett nemzeti konzultációt a koszovói helyzet rendezéséről. Egy napilapban megjelent cikkben jelentette be, hogy olyan tartós megoldásra van szükség, amely kizárja az összetűzések lehetőségét.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Mindemellett a szerb közvéleményben megjelent vélekedés szerint Aleksandar Vucic az utóbbi néhány hétben megfogalmazott kijelentéseivel Koszovó elismerésére készíti fel a szerb népet.