A meg nem nevezett diplomata elmondta, hogy a nyomozó és beazonosító csoport által összeállított terjedelmes dokumentum - amelynek csak a nyilvános része 82 oldalt tesz ki - további elemzésre szorul. De azt már a jelenlegi ismeretei alapján meg tudta állapítani, hogy a jelentést ugyanazok a hiányosságok jellemzik, mint az OPCW egy korábbi ténymegállapító missziójáét.

Az orosz fél kifogásolta, hogy mindkét vizsgálat következtetéseit kizárólag egy távolról, az incidens helyszíneire való kiutazás nélkül elvégzett vizsgálat alapján vonták le. Ezek pedig a szíriai fegyveres ellenzék tagjai és szimpatizánsaik, egyebek között a Moszkva által provokátorként kezelt fehérsisakosok vallomásaira támaszkodnak. Az orosz álláspont szerint a felelősök azonosítói - akik most a szíriai kormányt nevezték meg elkövetőként - a ténymegállapító szakértők korábbi megállapításaira támaszkodtak, akik viszont durván megsértették az OPCW egyik alapelvét, a lépések következetességét a tárgyi bizonyítékok begyűjtésében és megőrzésében.

Az orosz OPCW-képviselt kifogásolta, hogy a szervezet technikai titkársága nem reagált a vegyifegyver-tilalmi egyezmény több aláíró országa, köztük Oroszország aggályaira, akik felháborodásukat fejezték ki a szíriai Dúmában 2018-ban történt incidenssel kapcsolatos "manipulációkkal" kapcsolatban sem.

Az OPCW beazonosító csoportjának szerdán közzétett jelentése szerint a szíriai légerő Szu-22-es típusú katonai repülőgépekkel és helikopterrel intézett szarin- és klórgáztámadást al-Latamna ellen 2017 március 24-én, 25-én és 30-án. A testület szerint az incidensnek mint 100 áldozata volt, a légibombázás során pedig egy kórházat is találat ért.

"Ilyen stratégiai jelentőségű támadást csak a Szíriai Arab Köztársaság legmagasabb szintű katonai vezetői hagyhattak jóvá" - jelentette ki a vizsgálatot vezető Santiago Onate-Laborde.

Fernando Arias, az OPCW vezetője leszögezte, hogy a szervezet nem igazságszolgáltatási testület, s a tagállamokon, az ENSZ-főtitkáron és a nemzetközi közösségen múlik, megteszik-e a szükségesnek tartott lépéseket.

A Bassár el-Aszad elnök vezette szíriai rendszer és az őt katonailag támogató Moszkva több ízben elutasította, hogy vegyi fegyvert vetett volna be, és a Damaszkusz ellen lázadó fegyveres csoportokat vádolta a gáztámadások elkövetésével.

A nemzetközi vegyifegyver-tilalmi szerződés betartatására 1997-ben létrehozott OPCW-nek korábban csak arra volt felhatalmazása, hogy megvizsgálja, hajtottak-e végre vegyifegyver-támadást, arra nem, hogy azonosítsa az elkövetőket. Ennek megállapítására a szervezet tagállamai 2018 júniusában hozták létre úgynevezett Vizsgálati és Azonosító Csoportot (IIT). A döntést Moszkva és Damaszkusz ellenezte.