Hangsúlyozta, hogy a Szíria északnyugati részén fekvő tartományban hárommillió civil tartózkodik, így nagy civil áldozatokkal járna egy nagyobb katonai művelet.

Oroszországnak latba kell vetnie befolyását egy ilyen katasztrófa elkerüléséért, és azért is, hogy a szíriai kormányerők ne támadjanak vegyi fegyverrel a tartományra - mondta a német külügyminiszter.

Szergej Lavrov úgy vélte, az idlíbi helyzet hasonlít arra, amikor "felszabadították a terroristák uralma alól" Aleppó keleti részét és Kelet-Gútát. Mint mondta, humanitárius katasztrófa ezekben az esetekben sem történt, bár voltak civil áldozatok, ami azonban elkerülhetetlen.

Leszögezte, hogy Oroszország mindig is a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően végzi katonai műveleteit, az orosz katonák pedig az ENSZ-tagsággal rendelkező Szíria kormányának kérésére tartózkodnak az országban.

Oroszország továbbra is arra törekszik, hogy a damaszkuszi vezetéssel együtt Szíria egész területét megtisztítsa a terroristáktól, akiknek Idlíb az utolsó bástyája. Ott is kompromisszumok nélkül kell folytatni a küzdelmet ellenük - mondta Szergej Lavrov, felszólítva a szíriai ellenzéket, hogy szakítsa meg a kapcsolatokat a terrorista csoportokkal.

Heiko Maas hangsúlyozta, hogy a menekültek visszatérése és az ország újraépítése csak akkor kerülhet napirendre, ha garantáltan véget ér a szíriai lakosság "állami üldöztetése". Jelezte, hogy ebben nincs egyetértés Berlin és Moszkva között. Szergej Lavrov a tájékoztatón azt emelte, ki, hogy tovább kell folytatni a menekültek, köztük az Európába menekült szíriaiak visszatérését célzó törekvéseket.

A német diplomácia vezetője Bassár el-Aszad szíriai elnök lehetséges jövőbeni szerepéről kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a politikai rendezés olyan formájára van szükség, amely megfelel a szíriaiak akaratának. Mint mondta, nem tartja elképzelhetőnek, hogy Bassár el-Aszadnak hosszabb távon, a polgárháborúból a béke felé tartó átmenet után lehet szerepe Szíria vezetésében.