Ankara január 20-án indított offenzívát a török határ mentén fekvő Afrín kerületben a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciával szemben, miután terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja az YPG-t.

Kalin nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a szíriai rezsimhez közelálló csapatok újból segíteni próbálnak a kurd milíciának, de jelezte: annak súlyos következményei lennének. Rámutatott: az YPG oldalán harcoló bármely erő Ankara számára "legitim célponttá" válik. A török haderő akkor is folytatja az Olajág fedőnevű katonai beavatkozást, ha a kurd milícia ténylegesen megállapodna a szíriai vezetéssel - nyomatékosította.

Az elnöki szóvivő arra is kitért, hogy Ankara és Damaszkusz között jelen pillanatban nincs napirenden közvetlen kapcsolatfelvétel. Mint mondta: a török vezetés üzenetei a szíriai vezetéssel szövetséges Oroszországon és Iránon keresztül jutnak el Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz. Egyúttal rámutatott: rendkívüli esetekben, ha a helyzet megköveteli, bizonyos problémák megoldása érdekében a török hírszerzés akár közvetlen kapcsolatfelvétellel is élhet.

Miután az YPG segítséget kért Damaszkusztól, kedden kormánypárti erők léptek be Afrín térségébe déli irányból, Aleppó felől. Az Anadolu török állami hírügynökség szerint a kormánypárti erők több tucatnyi kisteherautóból álló konvoja mintegy 10 kilométerre Afrín város központjától a török tüzérség "figyelmeztető lövéseinek" hatására meghátrált és visszafordult. A hírügynökség és később Recep Tayyip Erdogan török államfő is "terroristáknak" nevezte a kormánypárti csapatokat.

Az YPG tagadta a visszavonulást, azt pedig nem árulta el, hogy mekkora és milyen összetételű erők érkeztek a segítségükre a török határ térségébe.

Erdogan hétfőn Vlagyimir Putyin orosz, és Haszán Róháni iráni elnökkel is telefonon egyeztetett Afrín kérdéséről, majd kedden bejelentette: a török hadsereg a következő napokban megkezdi az északnyugat-szíriai Afrín város ostromát.