"Osztjuk francia partnereink azzal kapcsolatos aggályait, hogy a terroristák megpróbálhatnak más országokba, egyebek között Európába, Közép-Ázsiába és Oroszországba szökni, s ott újabb fenyegetést jelentenek. Álláspontunk abszolút világos: a terroristákat le kell verni, és nem szabad hagyni, hogy elrejtőzhessenek" - mondta Lavrov a Le Driannal megtartott közös sajtótájékoztatón.

Beszámolója szerint abban is egyetértés volt, hogy Moszkvának és Párizsnak elő kell segítenie a politikai rendezés folyamatát Szíriában. Rámutatott, hogy a feszültségcsökkentési zónák létrehozása után a kormányerők és a velük tűzszünetet kötött ellenzéki fegyveres csoportok a fő feladatra, a terroristák elleni harcra tudnak összpontosítani.

Le Drian közölte, hogy Szíria ügyében Párizs együtt kíván működni Moszkvával a francia kezdeményezésre létrehozandó kapcsolattartó csoportban. Mint mondta, az arab országban immár "az Iszlám Állam utáni korszakról" lehet beszélni, amelyben meg lehet kezdeni az átmeneti politikai folyamatot.

Rámutatott, hogy a kontaktcsoportot az ENSZ-közgyűlés most kezdődő ülésszakán fogják létrehozni. Javasolta, hogy a világszervezet öt állandó tagállama szabja majd meg az átmeneti periódusról Szíriában folytatandó konzultáció időkereteit. A francia külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya számára Bassár el-Aszad szíriai elnök elmozdítása nem jelenti sem a szíriai állam újraszervezését és területi egységét célzó átmeneti folyamat fő célját, sem pedig az eljárás elkezdésének előfeltételét.

A nemzetközi kapcsolattartó csoport létrehozására Emmanuel Macron francia elnök tett javaslatot, amikor augusztusban Párizsban fogadta amerikai hivatali partnerét, Donald Trumpot. Mihail Bogdanov közel-keleti-ügyekben illetékes orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy Oroszország egyelőre tanulmányozza a testület céljait és lehetséges összetételét.

A francia partnerével közös sajtótájékoztatón Szergej Lavrov hangot adott meggyőződésének, hogy a vegyi fegyverek szíriai bevetésének ügyében csak akkor lehet majd objektív következtetéseket levonni, ha a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértői végre a helyszínen vizsgálódhatnak majd Hán Sejkúnban és a sajráti szíriai légitámaszponton.

Az orosz miniszter arra reagált ezzel a kijelentésével, hogy az ENSZ-nek a szíriai emberi jogi helyzetről jelentő bizottsága 14. beszámolójában megállapította: "A szíriai légierő egy április 4-i támadásában szaringázt vetett be, amely több mint 80 ember halálát okozta, többségük nő vagy gyerek volt".

A támadás a bizottság szerint Hán Sejkúnban történt, a repülőgép pedig Sajrát repülőteréről szállt fel, amely ellen nem sokkal később az Egyesült Államok megtorló csapást intézett. Az ENSZ-testület tagjait egyébként a szíriai kormány sohasem engedte be az országba.

A Koreai-félszigeten kialakult helyzetről szólva Lavrov elmondta, hogy Moszkva és Párizs egyaránt elítéli az Észak-Korea nukleáris kísérletei által jelentett provokációkat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kísérletek feladásának kikényszerítését célzó, Phenjanra gyakorolt nyomás mellett fokozni kell a politikai folyamat felújítására tett erőfeszítéseket. Úgy vélekedett, korai még arról beszélni, hogy milyen formát ölt majd a koreai kérdésben meghozandó BT-határozat.

Le Drian úgy vélekedett, hogy a BT-nek új álláspontot kell kidolgoznia Észak-Korea ügyében, és új szankciókat kell alkalmaznia, így kényszerítve Phenjant a tárgyalóasztalhoz való visszatérésére.

Lavrov az ENSZ-békefenntartóknak a Donyec-medencébe küldéséről készülő BT-határozatról is azt mondta, hogy arról korai még nyilatkozni. Hangsúlyozta, hogy a kéksisakosok Délkelet-Ukrajnába vezénylésének célja kizárólag a konfliktus rendezését célzó, az ENSZ BT által jóváhagyott minszki megállapodások végrehajtásának előmozdítása. Kifejezte reményét, hogy a Kijevvel jó kapcsolatban lévő kormányok latba vetik befolyásukat ennek érdekében, egyúttal ígéretet tett arra, hogy Moszkva ugyanezt fogja tenni a szakadár köztársaságok esetében.

A francia diplomácia vezetője a sajtótájékoztatón Párizs aggodalmát fejezte ki az Oroszországban gazdasági bűncselekménnyel gyanúsított és házi őrizetbe helyezett, ünnepelt rendező, Kirill Szerebrennyikov ügye miatt, amelyben Le Drian szavai szerint fennállhat az alkotói szabadság korlátozásának esete.

Lavrov ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Szerebrennyikov projektjeire állami támogatást kapott, így ebben az esetben nem lehet szó a kultúra elnyomásáról. Mint mondta, "azzal kapcsolatban merültek fel kérdések, hogy ezt a pénzt hogyan használták fel".