Grusko "nagy geopolitikai provokációként" értékelte, hogy számos nyugati ország a Szkripal-üggyel kapcsolatban hangoztatott brit vádak alapján orosz diplomaták kiutasítása mellett döntött. Kijelentette, hogy a szövetség mellet működő orosz képviselet létszámának csökkentése miatt nem lehet összehívni az orosz-NATO tanács következő ülését.

Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti szakmai párbeszédre mért csapás komolyan rontja a biztonsági helyzetet. Szavai szerint az ebben a helyzetben megnyilvánult euroatlanti szolidaritás "közvetlen fenyegetéssé válik az európai biztonság számára".

A vezető diplomata szerint a Szkripal-ügy körüli "provokációt" a nyugati országok katonai kiadásainak megindokolása céljából "rendezték meg", mert a "kolosszális" kiadásokhoz "nagy ellenségre" van szükség. Megfogalmazása szerint a NATO az orosz határok menti katonai jelenlétének "indokolatlan" erősítésével "átlépte a vörös vonalat".

"Az európai biztonság sok év óta az önmérsékleten alapul. Szomszédjaink, például a Baltikum országainak viszonylatában, amelyek az Oroszországi Föderációval szemben ma a legradikálisabb álláspontot képviselik, sosem létezett katonai dimenzió. Most a NATO-nak köszönhetően megjelent a katonai dimenzió, ez az ő választásuk volt, átlépték a vörös vonalat" - mondta Grusko.

Kijelentette, hogy Oroszországnak súlyos kifogásai vannak a balti államokkal szemben az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, egyebek között az oktatáshoz és az állampolgársághoz való jog tekintetében. Rámutatott, hogy Észtországban és Lettországban 600 ezer ott élő orosz hontalan.

Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági rendszert csakis Oroszország részvételével lehet kiépíteni.

Megfogalmazása szerint a Szkripal-ügyet a Nyugat az EU és a NATO "szétzilált sorainak rendezésére" próbálja meg felhasználni a katonai szövetség következő, júliusi brüsszeli csúcsértekezlete előtt, amelyen a keleti szárny megerősítéséről fognak újabb döntéseket hozni.

Glusko szerint Oroszország még mindig nem érti az Egyesült Államok szándékait, ami gátolja a sikeres párbeszédet. Rámutatott, hogy Moszkvát aggasztják Washington egyes döntései, egyebek között az, hogy az amerikai fél "az ellenségei közé sorolta", és nyíltan bejelentette, hogy a katonai és a gazdasági fölény bebiztosítására fog törekedni.

A kétoldalú viszony "gyenge pontjának" nevezte az orosz-amerikai gazdasági kapcsolatok hiányát, megjegyezve, hogy a kölcsönös gazdasági függőség komoly egyensúlytényező az államok között. Kifejezte meggyőződését, hogy a "labda nyugati kollégáink térfelén van", "Európa Oroszország nélkül - nem Európa".

Megjegyezte, hogy az orosz-amerikai viszonyban ugyanakkor vannak "pozitív tendenciák". Hozzátette, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyesítenie kell erőfeszítéseit a közös fenyegetések és kihívások elleni küzdelemben. Megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz széles nemzetközi koalíciót kell létrehozni.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két fél kölcsönösen diplomatákat utasított ki, később ugyanilyen kölcsönös intézkedések történtek számos EU- és NATO-tagállam, valamint más országok, illetve Oroszország között. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor konkrét bizonyítékokat követel.