May a londoni alsóház képviselőinek tartott hétfő délutáni tájékoztatóján elmondta: eddig 18 ország - köztük 15 EU-tagállam, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna - összesen több mint száz orosz hírszerző kiutasításáról döntött.

A brit kormányfő szerint a nemzetközi közösség Nagy-Britanniával szolidaritást vállalva azt az üzenetet küldte Moszkvának, hogy nem fogja eltűrni az értékrendje aláásására és a nemzetközi jog megsértésére tett ismételt orosz kísérleteket.

Theresa May elmondta: a múlt heti EU-csúcson ismertette a résztvevőkkel, hogy a brit kormány mely okokból tartja felelősnek Oroszországot a volt orosz kettős ügynök és lánya elleni "meggondolatlan, arcátlan" gyilkossági kísérletért.

A brit értékeléssel mindegyik EU-vezető egyetértett, és ennek eredményeként az Európai Tanács nyilatkozata is módosult, leszögezve: az állam- és kormányfők testülete egyetért az Egyesült Királyság kormányának azon megítélésével, hogy a mérgezéses incidensért nagy valószínűsséggel Oroszországot terheli a felelősség, és a Salisburyben történtekre nincs hihető egyéb magyarázat - mondta hétfői alsóházi beszámolójában a brit miniszterelnök.

Hozzátette: az Európai Unió és a NATO megalakulása óta most fordult elő első ízben európai területen idegméreg támadó célú használata. Theresa May szerint ez a vegyi fegyverekre vonatkozó konvenció nyílt megsértése, és mivel erő törvénysértő használatáról van szó, az ENSZ Alapokmányával is egyértelműen ellentétes.

A brit kormányfő szerint az európai országok lépéseket tesznek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris jellegű kockázatokkal, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességük erősítésére.

Nagy-Britannia már a mérgezéses incidens után néhány nappal kiutasított 23 - a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató - orosz diplomatát; ők a múlt héten el is utaztak Londonból.

Moszkva nem sokkal később ugyanennyi brit diplomatát szólított fel távozásra, emellett az orosz kormány elrendelte a szentpétervári brit konzulátus bezárását, és leállíttatta Oroszország területén a világ több mint száz országában kulturális és oktatási tevékenységet folytató British Council tevékenységét.

London gyilkossági kísérletnek tartja Szkripal és lánya megmérgezését, amelyért Oroszországot tekinti felelősnek. Boris Johnson brit külügyminiszter a minap úgy nyilatkozott, hogy "elsöprően nagy valószínűséggel" Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött az akcióról.

Moszkva azonban határozottan tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, és többször felajánlotta együttműködését Londonnak az eset kivizsgálásában, de ehhez kézzelfogható bizonyítékokat követel a brit féltől.

Oroszország az elmúlt napokban több diplomáciai nyilatkozatban jelezte, hogy a brit kormánytól semmiféle bizonyítékot, sőt semmilyen hivatalos tájékoztatást sem kapott a Szkripal-ügyről.

Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés volt ezredese a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Oroszországban 13 év fegyházra ítélték, de egy amerikai-orosz kémcsere keretében ő is távozhatott. Később Nagy-Britanniában telepedett le, és brit állampolgárságot is kapott.

Lánya éppen látogatóban járt nála Salisburyben, amikor március 4-én mindketten súlyos mérgezést szenvedtek. Azóta is válságos állapotban kezelik őket Salisbury kórházában.

A brit kormány szerint a mérgezést orosz fejlesztésű, Novicsok osztályú, fegyverben is használható minőségű idegméreg-hatóanyag okozta.

Orosz részről ugyanakkor rendszeresen hangoztatják, hogy Oroszország teljes mértékben megsemmisítette katonai célokra használható vegyi hatóanyagkészletét, és ezt a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) is igazolta tavaly.

Az OPCW szakértői a múlt héten bekapcsolódtak a Szkripal-ügy kivizsgálásába.