Gavin Williamson, a védelmi tárca vezetője nem sokkal később bejelentette, hogy a brit kormány új kutatási-fejlesztési központot hoz létre a vegyi hadviselés veszélyeinek elhárítására.

Boris Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva csütörtökön azt mondta: az eddigi nemzetközi reakciókból megítélhetően nem sokan kétlik, hogy az elkövetők szándékoltan a Novicsok nevű, katonai célokra is használható minőségű idegméreg-hatóanyagot használták Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese, a brit külső hírszerzés (MI6) volt ügynöke és lánya, Julija Szkripal ellen.

Johnson szerint Szkripalt Moszkvában dezertőrnek tartják, és a mérgezéses támadás "az orosz államra jellemző" büntetőcselekedet, amelyet az egész világon "undorral" fogadtak.

Szkripalt és lányát válságos állapotban kezelik Salisbury kórházában.

Arra a kérdésre, hogy milyen közvetlen bizonyítékok támasztják alá Oroszország felelősségét, a brit külügyminiszter azt mondta: Szkripalt "az orosz állam már korábban kinézte magának bosszúállás és megtorlás célpontjaként", és Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben személyesen és nyilvánosan jelentette ki, hogy "az ilyen emberek megérdemlik, hogy a torkukon akadjon a júdáspénz".

Hozzátette: az is bizonyítja Moszkva felelősségét, hogy a felhasznált idegméreg-hatóanyagot csak Oroszországban fejlesztették ki.

Johnson kijelentette: számára az orosz fél "önelégült, gúnyos reakciója" is "alapvetően Oroszország bűnösségére vall".

A brit külügyminiszter szerint London mintát szolgáltat a gyilkossági kísérlethez használt idegméreg hatóanyagából a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW).

Theresa May brit miniszterelnök előző nap a londoni alsóházban bejelentette, hogy a mérgezéses gyilkossági kísérletre válaszul a brit kormány kiutasít 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytatnak Nagy-Britanniában, és felfüggeszt minden tervezett magas szintű kétoldalú diplomáciai érintkezést Oroszországgal.

Arra a kérdésre, hogy London e bejelentés után milyen szinten tart majd kapcsolatot Moszkvával, Boris Johnson a csütörtöki BBC-interjúban azt mondta: a kapcsolattartás "egy időre sokkal nehezebbé válik", és "nem valószínű", hogy Szergej Lavrov orosz külügyminisztert a közeljövőben fogadnák Londonban, de ez nem jelenti azt, hogy Nagy-Britanniának teljes mértékben fel kellene számolnia Oroszországhoz fűződő kapcsolatait.

A brit külügyminiszter szerint "a hidegháború legsötétebb napjaiban is" fontos volt a párbeszéd fenntartása.

Előző napi alsóházi bejelentésében Theresa May is azt mondta, hogy nem szolgálná a brit nemzeti érdekeket a párbeszéd teljes megszakítása Oroszországgal.

Csütörtöki BBC-nyilatkozatában Boris Johnson a hírszerzőként azonosított 23 orosz diplomata kiutasításáról azt mondta: London ezzel a lépéssel "évtizedekre leépítette" Oroszország nagy-britanniai hírszerzési kapacitását.

Gavin Williamson brit védelmi miniszter nem sokkal később, a Policy Exchange jobbközép irányzatú, befolyásos londoni politikai elemzőműhely hallgatósága előtt elmondott beszédében közölte, hogy a brit kormány a védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézetén belül 48 millió fontos (17 milliárd forintos) beruházással új kutatási-fejlesztési központot hoz létre, kifejezetten a vegyi fegyverekkel elkövetett támadások elleni védelem erősítésére.

Williamson szerint a volt orosz kettős ügynök és lánya ellen elkövetett gyilkossági kísérlet is jelzi, hogy Nagy-Britanniában egyre nagyobb a vegyi fegyverekkel végrehajtott támadások veszélye.

A védelmi miniszter bejelentette azt is, hogy a brit fegyveres erők gyors mozgósítású alakulatainak több ezer katonája önkéntes alapon kérheti beoltását az anthrax (lépfene) kórokozója ellen, arra az esetre, ha olyan térségben kell bevetni őket, ahol magas az ilyen hatóanyaggal elkövetett biológiai támadás kockázata.

Williamson is kemény szavakkal ostorozta Moszkvát, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vegyi támadások kockázata nemcsak Oroszország részéről fenyegeti a világot.