Az indítvány beterjesztését még a múlt héten jelentette be a belpolitikai válság két legerősebb hangadója, a törvényhozás két ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő csoportosulás. Az indítványról Robert Fico miniszterelnök azt mondta: az ellenzéki pártok azzal beismerték, hogy a céljuk egy államcsíny végrehajtása.

A bizalmatlansági indítvány megszavazásához 76 voksra lenne szükség a 150 fős pozsonyi törvényhozásban, ahol a kormánykoalíció 78 képviselői mandátumot tudhat a magáénak, így az indítvány jóváhagyásának papírforma szerint inkább csak elméleti esélye van. Az SaS-nek és az OLaNO frakciójának 19, illetve 16 képviselője van, számíthatnak még a 8 képviselővel rendelkező Család vagyunk (Sme rodina) mozgalom támogatására és vélhetően a pozsonyi parlament padsoraiban ülő 15 párton kívüli képviselő egy részének szavazatára is.

Bár ez együttvéve is kevés, bizonytalanná teszi helyzetet, hogy miképp alakul a kormánykoalíció pártjainak további együttműködése, hiszen a koalíció legkisebb pártja, a belső véleménykülönbségek által megosztott Most-Híd hétfőn bejelentette: tárgyalni akar az előrehozott választásokról, s amennyiben ebben nem jár sikerrel, kilép a koalícióból.

A Bugár Béla vezette párt 14 képviselői mandátummal rendelkezik, így a koalícióból való kilépésével a kormány elveszítené parlamenti többségét. A bizalmatlansági indítványról szóló voksolásban, de a 90 voksot igénylő, az előrehozott választásokról szóló alkotmányos törvény jóváhagyásánál is lényeges tényező lehet még az ellenzéki Mi Szlovákiánk - Néppárt (LS-NS), amelyet eddig az ellenzék többi pártja és a kormánykoalíció egyaránt megpróbált teljesen elszigetelni. Az önmagát nemzeti-kereszténynek meghatározó, hangsúlyosan euroszkeptikus és a NATO-ból való kilépést szorgalmazó LS-NS-nek 14 voksa van a parlamentben.

A szlovák belpolitikai válság azt követően alakult ki, hogy február végén élettársával együtt meggyilkolták Ján Kuciak tényfeltáró újságírót, a rendőrség feltételezése szerint vélhetően munkájával összefüggésben. A kettős gyilkosság nyomán először a belügyminiszter, majd Robert Fico és kormányának távozását kezdték követelni ellenzéki pártok, köztük az SaS és az OLaNO, amelyek előzőleg két másik téma kapcsán is Robert Ficóéval ellentétes véleményt fogalmaztak meg. Ezek egyike az ország történetének legnagyobb összegű, máig le nem zárult fegyverbeszerzési ügylete volt, amelyet az OLaNO kifogásolt annak állítólagos "átláthatatlansága" miatt. A másik téma a nők elleni, valamint a családon belüli erőszakról szóló isztambuli egyezmény ratifikálásának ügye volt, amelyet az SaS fontosnak tartott, Robert Fico azonban februárban kategorikusan elutasította.

A belpolitikai válság részeként az előrehozott választások megtartására először Robert Fico politikai ellenlábasa, a - tanácsadóin keresztül Soros György által finanszírozott szervezetekhez közel állónak tartott - Andrej Kiska államfő tett javaslatot. Robert Fico kormányfő az elnök lépéseit a demokratikus parlamenti választási eredmények megtagadásának nyilvánította, az újságíró-gyilkosság után történteket pedig többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára irányuló kísérlet részének nevezte, amelynek "forgatókönyve nem Szlovákiában íródott". Ebben a helyzetben a múlt pénteken több szlovákiai városban a kormány távozását követelő tüntetéseket tartottak, ezek közül a legnagyobbat Pozsonyban, ahol több tízezer ember vonult az utcára.