Beszámolt arról, hogy szerdán Chisinauban a moldovai kormány épületében találkozott Irina Vlah gagauz kormányzóval, aki a moldovai kormánynak is tagja. Kulcsár Terza József szerint egyetértettek abban, hogy szükség van a székely-gagauz kapcsolatok szorosabbra fűzésére, és ezt testvértelepülési kapcsolatok létesítésével tartották lehetségesnek.

A székelyföldi képviselő szerint mindkét népcsoportnak van mit tanulnia a másiktól. Elmondta: Irina Vlah azt tartotta irigylésre méltónak, hogy a székelyek megőrizték anyanyelvüket, hiszen a gagauzoknak ma már csak mintegy 60 százaléka beszéli a gagauz nyelvet, mely a töröknek egy nyelvjárása. Hozzátette, a székelyek a működő autonómiát tanulmányozhatják Gagauziában. "Lám, 1994 óta működik ez az autonómia egy olyan országban, ahol sokkal nehezebb körülmények között élnek az emberek, mint mi, és semmi baj nem lett belőle" - fogalmazott Kulcsár Terza József.

Úgy vélte, nemcsak az autonómia nyugati modelljeit kell tanulmányozni, hanem a keletieket is, és hogyha más nemzeti közösségeknek joguk van az autonómiához, akkor ennek a székelyeket is meg kell illetnie.

A képviselő arra emlékeztetett, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi és erdélyi vezetői ügyében a román állam arra tett kísérletet, hogy terroristának bélyegezze meg azokat, akik autonómiát kérnek Székelyföld számára, és ez a törekvés a Nagy-Románia létrejötte centenáriuma közeledtével is tetten érhető. Azt is hozzátette: nagyon időszerűvé vált, hogy benyújtsák a székelyföldi autonómia statútumtervezetét a román parlamentben.

A mintegy 1800 négyzetkilométer területű Gagauzia az 1994-es moldovai alkotmány alapján vált autonóm területté. Az alaptörvény értelmében a megválasztott gagauz kormányzó tagja lesz a chisinaui kormánynak is.

A keresztény vallású gagauzok az altáji török népek közé tartoznak. A régió 160 ezer fős népességének nagy része gagauz nemzetiségű, de jelentős számban élnek itt románok, bolgárok, ukránok és oroszok is.