A megbeszélésen Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia (V4), valamint a Benelux-államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg) kormányfői - akik 2001 óta először találkoztak ilyen formátumban - többek között a Brexit következményeiről, a migrációs válságról, a közös uniós védelmi politikáról, az EU keleti politikájáról tárgyaltak.

A politikusok elmondták: az egyeztetés során akadtak nézeteltérések, és volt, amiben közös nevezőre jutottak. Szydlo "jónak és nyitottnak" minősítette az EU-n belül működő két országcsoport találkozóját. "Különbségek bizonyos témák értelmezésében akadnak, viszont az értékekre vonatkozóan nincsenek közöttünk eltérések" - szögezte le.

Az EU jövőjéről szólva elmondta, annak "reformokon és a közösség egységén kell alapulnia, a megosztottság Európa gyengítését jelenti". Varsó számára a legfontosabnak a szolidaritás, a kölcsönös tisztelet, a nemzetállamok eltérő problémáinak figyelembevételét, az európai biztonság elvét nevezte.

Lengyelország szerint Európa nagyobb szerepet vállalhat a biztonságpolitikában - mondta Szydlo, hozzátéve: az EU védelmi politikájának a NATO-val való együttműködésre, az Európát délről és keletről egyaránt érő fenyegetések közös meghatározására kell támaszkodnia.

Robert Fico szlovák kormányfő - a hétfőre virradó éjjel elkövetett londoni gázolásra is utalva - hangsúlyozta: az EU-nak csak akkor lesz jövője, ha képesek leszünk összetartani. Az uniós szinten folytatott tárgyalásokon mellőzni kell azokat a témákat, amelyekben nézeteltérések állnak fenn, és arról kell tárgyalni, ami összeköt - jelentette ki.

A kormányfők elmondták, a nézeteltérések a migráció témájában jelentkeztek közöttük. "A szolidaritás nem rugalmas - ez az alapja az európai projektnek, és ha most mindenki elkezdi meghatározni, más-más meghatározásokra jutunk" - utalt a menekültek befogadását illető korábbi visegrádi koncepcióra Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő megerősítette: a két regionális csoport kormányfői nem értettek egyet a menekültelosztási kvóták témájában.

Xavier Bettel a kormányfői találkozón megtárgyalt fontos kérdések közül kiemelte továbbá az EU keleti szomszédságpolitikáját és hangsúlyozta az Oroszországgal folytatandó párbeszéd fontosságát. "Beszélnünk kell egymással, nemcsak a szankciókkal kell foglalkoznunk, nemcsak újabb szankciókkal kell reagálnunk" - vélekedett, az ukrajnai Krím félsziget 2014 tavaszán történt elcsatolása miatt Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedésekre utalva.

Úgy vélte, hogy a szankciók közép- és hosszú távon fenntarthatatlanok. "Kiutat kell keresnünk, meg kell oldanunk a krími válságot" - sürgette, aláhúzva: a Krím elcsatolása, "az Ukrajnára gyakorolt nyomás" elfogadhatatlan.

Beata Szydlo az EU keleti szomszédságpolitikájáról elmondta: itt közös volt az álláspont a Keleti Partnerség programot illetően, a kormányfők megegyeztek, hogy az EU-nak nyílt politikát kell folytatnia az együttműködni szándékozó kelet-európai országokkal. Lengyelország arra fog törekedni, hogy a novemberben esedékes keleti partnerségi csúcs zárónyilatkozata minél konkrétabb legyen - tette hozzá Szydlo.