Filip Teodorescu, a Securitate - az egykori kommunista titkosrendőrség - kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója azt állította 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt.

Ezt a volt temesvári lelkésznek egy 20 ezer lejnyi magyarországi egyházi adomány átvételéről 1989 októberében írt elismervényével próbálták alátámasztani. Szerintük az adomány kézbesítőitől a román-magyar határon elkobzott elismervény azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott.

"A két tanú meghallgatásával igazoljuk azt, hogy az a bizonyos 20 ezer lejnyi összeg a Debrecen környéki református hívektől származó összegyűjtött adomány és nem a magyar titkosszolgálat által küldött zsold, ahogy teljesen nevetségesen próbálják az ellenfelek beállítani, hiszen a kémek sosem adnak nyugtát" - részletezte az ügyvéd.

Hozzátette: tovább hátráltatja a fellebbviteli tárgyalást az, hogy amikor a bizonyítási indítványt elrendelték, Talpes ügyvédje indoklás nélkül kifogást emelt a bírói tanács elnöke ellen és a kizárását kérte. Emiatt most egy külön bírói tanácsnak kell arról döntenie, hogy kizárják-e a kifogásolt bírót vagy sem - magyarázta.

Első fokon, 2016 márciusában a bukaresti törvényszék megalapozatlannak minősítette és elutasította Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét.

1989 decemberében a Ceausescu-diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László temesvári lelkész elhurcolását a református gyülekezet élő láncot alkotva akadályozta meg. A zsarnoksággal szembeszegülő magyar közösséghez a többségi románság is csatlakozott, így a temesvári református parókia előtt bontakozott ki a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető népfelkelés.