A tervezetet az 577 fős nemzetgyűlésben a jelenlévő képviselők közül 415-en támogatták, 127-en szavaztak ellene, 19-en pedig tartózkodtak. Az intézkedéseket a beterjesztő kormánypárt, a Köztársaság lendületben (LREM) képviselői mellett a jobboldal egy része, a szocialisták és a centristák is támogatták.

Az elfogadott szöveg a jövő héten a szenátus elé kerül megvitatásra, majd a végső nemzetgyűlési szavazás október közepén várható.

A 2015. november 13-i párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot - hat hosszabbítást követően - november 1-én ér véget, de a terrorkészültség várhatóan nem csökken, a legmagasabb fokozatú marad az egész országban. A törvénytervezet átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet lehetőségét.

Ez utóbbi intézkedés a leginkább vitatott, miután nem szükséges hozzá előzetesen vizsgálóbírói engedély, de a tervezet szerint a házkutatást viszont be kell jelenteni a prekefúráknak az ügyészségen.

Az elmúlt két évben mintegy 4500 hátkutatást tartottak terrorgyanú miatt a hatóságok, elsősorban a rendkívüli állapot első hat hónapjában az illegálisan tartott fegyverek begyűjtésére, de kevesebb mint ötven esetben indult eljárás, ezért a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldal feleslegesnek nevezte a parlamenti vitában ezen rendőrségi jogkör állandósítását. A radikális baloldal szerint a tervezet sérti az ártatlanság vélelmét és a magánélet szentségét.

Az utcai igazoltatás lehetősége is kibővül a pályaudvarok környékére, nem csak a pályaudvarokon belül, valamint a kikötők és a repülőterek húsz kilométeres körzetében.

A jobboldal egy része és a Marine Le Pen vezette Nemzeti front túlságosan "puhánynak" tartja az intézkedéseket, szerintük a mintegy 15 ezer megfigyelt radikális iszlamistát azonnal el kellene zárni. Alkotmányjogászok szerint azonban egy titkosszolgálati gyanú alapján, bizonyíték hiányában senki nem fosztható meg a szabadságától. A Nemzeti Front szerint a terrorelhárítási intézkedéseket nem a büntetőjog részeként kellene tárgyalni, hanem háborús intézkedésként, és ez esetben minden radikális nézetet valló embert fogva lehetne tartani.

Két nappal azután, hogy a marseille-i főpályaudvaron egy tunéziai illegális bevándorló két fiatal nőt halálra késelt, és ezzel 241-re emelkedett az elmúlt két évben végrehajtott iszlamista merényletek áldozatainak száma, valamint Párizsban őrizetbe vettek Párizsban öt embert, akik a gyanú szerint robbantásos merényletre készültek a francia főváros egyik elegáns negyedében, Gérard Collomb belügyminiszter a parlamenti vitában azt mondta, hogy "egy tartós fenyegetésre tartós választ kell adni".

A kormány álláspontja szerint úgy kell kivezetni az országot a rendkívüli állapotból, amely jellegénél fogva az emberek egy részét megfosztja bizonyos szabadságjogaiktól, hogy közben nem térhet vissza az ország a rendkívüli állapotot megelőző helyzethez.

Emmanuel Macron francia államfő előzetesen ígéretet tett arra, hogy az új terrorelhárítási törvényt 2020-ban felülvizsgálja a parlament, s ha szükséges egyes intézkedéseket megszüntet, másokkal pedig kiegészíti a kormány a rendőrség jogköreit.

A Le Figaro napilapban múlt héten közzétett felmérés szerint a franciák 57 százaléka támogatja a törvénytervezetet.