Nyilatkozatában a kormányfő hangsúlyozta, hogy az észak-nyugat belgiumi Passchendaele neve még azok körében is visszhangra talál, akinek kevés ismerete van az első világháborúról és annak borzalmairól. Ez az a harcmező, ahol több nemzet - brit, ausztrál, új-zélandi, kanadai és dél-afrikai erők - katonái küzdöttek és többszázezren haltak meg szörnyű körülmények között - húzta alá a brit miniszterelnök.

A passchendaele-i (harmadik ypres-i) csata századik évfordulóján rendezett megemlékezés - amelyen Vilmos cambridge-i herceg és felesége, Katalin hercegnő, Károly brit trónörökös, valamint Fülöp belga király és felesége, Matilda királyné és Sigmar Gabriel német külügyminiszter is jelen volt - vasárnap este kezdődött a Menin-kapu nevű emlékmű előtt, ahol 1928 óta minden este felhangzik az "utolsó hívás", a brit hadsereg temetésekkor játszott kürtszó az elhunytak emlékére.

Az eseményen Vilmos herceg beszédében arra hívta a fel a figyelmet, hogy az elesett katonák kapuba vésett nevei arra emlékeztetnek, hogy "családtagjaink, népeink és hadseregeink mind feláldoztak valamint, fiatalemberek százezrei adták életüket azért, hogy mi szabadon élhessünk".

Károly brit trónörökös Zonnebeke-ben, a csata hősi halottainak emlékműve előtt a Tyne Cot katonai temetőben rendezett hétfői megemlékezésen aláhúzta, a visszatekintés az elhunytak megbecsülése és ígéret arra, hogy áldozatuk sosem merül feledésbe.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter az esemény kapcsán kiadott nyilatkozatában kijelentette: a flandriai csata a háborúk értelmetlenségét mutatja. A diplomácia soha többet nem lehet oly mértékben sikertelen, mint 1914-ben volt. Soha többé nem lehet háború Európa közepén, és nem fordulhat elő többé, hogy a kontinens fiataljai mészárolják le egymást - mondta. Mint hangsúlyozta: most különösen igaz - amikor az egész világ kihívásokkal és konfliktusokkal néz szembe -, hogy Európa több mint az egységes piac.

"Európa a béke projektje. Európa a jövőnk. Csak közösen lehetünk sikeresek érdekeink és értékeink védelmében" - fogalmazott a német diplomácia vezetője.

A nyugat flandriai Ypres (flamand nevén Ieper) városa első világháborús szerepe miatt mind a mai napig őrzi szomorú hírnevét, ugyanis annak idején ott volt egy olyan kiszögellés a lövészárkok között, amelyről mind a német, mind a szövetséges haderő úgy érezte, alkalmas lehet az áttörésre.

A csata különlegesen nehéz körülmények között zajlott, a heves esők miatt az egész térség időnként sártengerré változott, amelyben több ezer katona fulladt meg. Ypres döntően hozzájárult ahhoz, hogy a következő nemzedékek az I. világháborút "értelmetlen mészárszékként" értékelték.

Négy nagyobb csata zajlott Ypres közelében, köztük a harmadik 1917 júliusa és novembere között Passchendaele mellett. Ebben a csatában több mint 550 ezer ember - a szövetségesek közül mintegy 325 ezren (köztük 300 ezer brit) - vesztette életét. A németek ebben a csatában alkalmazták először a mustárgázt, mint harci fegyvert.