Matteo Salvini, az olasz Északi Liga politikusa, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport tagja a vitában kifogásolta, hogy amíg ötszáz millió embert Európában "marionettbábuk" kormányoznak, amíg a terroristák vért ontanak Európában, addig azzal foglalkozik az Európai Parlament, hogy Magyarország ellen eljárást kezdj. Szerinte ahelyett, hogy Magyarország és Lengyelország ellen indítanának eljárást, inkább a 20 millió európai munkanélkülin kellene segíteni és a határokat kellene megvédeni. Felvetette, hogy Soros György üzletember nem csak "álmenekülteket" pénzel, hanem egyes képviselőket akár az EP-ben is, vagy a bizottság tagjai közül is.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a "mai újabb támadás" a migrációs válságban megfogalmazott markáns magyar álláspontra vezethető vissza, illetve "szomorúnak és szégyenletesnek" nevezte, hogy a Verhofstadt-féle "ocsmánykodást és kioktatást" egyes kollégák még meg is tapsolják az ülésteremben.

Párttársa, Bocskor Andrea hangsúlyozta, a CEU körüli hírverés nem az akadémiai szabadságról, hanem a kettős mércéről szól, a törvénymódosítás célja ugyanis nem a Közép-európai Egyetem bezárása, hanem a jogi háttér tisztázása.

Ujhelyi István, az MSZP képviselője Orbán Viktorra utalva kijelentette: szégyen és árulás, hogy az egykori Soros-ösztöndíjas elárulta a demokráciát és mindazokat az értékeket, amiket korábban képviselt. A politikus mindazonáltal arra kérte az Európai Uniót, hogy ne Magyarországot büntessék, ugyanis nem a magyar nép, hanem Orbán érdemli meg a büntetést.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint Orbán mindenütt ellenségeket lát, ezért "félelmében nemcsak szisztematikusan leépíti a szabadságjogokat, hanem elárulja, semmibe veszi a magyar társadalom legalapvetőbb érdekeit". Mint mondta, Orbán illiberális demokráciája "gyűlölet- és félelemkeltésre, ellenségképekre, hazugságokra, korrupcióra, a közpénzek ellopására épül", ez a politika azonban mostanra "zsákutcába került".

Jávor Benedek zöldpárti képviselő azon véleményének adott hangot, hogy Orbán Viktor újabb határokat lépett át a felsőoktatási törvénnyel, az NGO-kra vonatkozó tervezettel és a Brüsszel-ellenes kampánnyal. Kijelentette, a kormányfő mindezt az Európai Bizottság "tétova morgolódása" és az Európai Néppárt "aktív védelme" mellett tette. Mint mondta, a néppárt ezzel elárulta mindazokat, akik hisznek benne, hogy az EU nem csupán egy közös piacot jelent.

Balczó Zoltán jobbikus politikus hangsúlyozta, pártja "szemben áll Soros Györggyel, elutasítja a nyílt társadalom ideológiáját, azonban a CEU működésének ellehetetlenítését a kormány olyan hatalmi önkénnyel akarja elérni, ami elfogadhatatlan precedenst teremtene". Hozzátette, "mi a megoldást most sem az Európai Uniótól várjuk, hanem a magyar alkotmánybíróságtól".

Morvai Krisztina a függetlenek soraiból arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadság hívószavával akarják rákényszeríteni Magyarországra a tömeges migrációt, amelyből a magyarok legtöbbje nem kért. "Szabadságot, emberi méltóságot, emberi jogokat igen, tömeges migrációt nem" - húzta alá.

A szerdai ülés megnyitásakor a képviselők megszavazták, hogy az uniós parlament állásfoglalást fogadjon majd el májusban a magyar jogállamiság helyzetéről.

Ezen állásfoglalás ellen szólalt fel Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport egyik lengyel tagja, aki szerint "Európának elege van már a konfliktusokból", "nem szabad tovább mélyíteni a válságot", ezért nincs szükség erre a lépésre. Rajta kívül Marie-Christine Vergiat francia radikális baloldali képviselő is szót kért a szavazás előtt, aki ugyancsak ellenezte a parlament tervezett állásfoglalását, a képviselők többsége azonban jóváhagyta a kezdeményezést.