Ezzel hivatalosan is megkezdődött a választási kampány, amely 16 napig tart, és december 20-án éjfélkor ér véget, miután kampánycsend lép életbe.

A független Horvátország hetedik elnökválasztásán bejegyzett politikai pártok vagy a választók indíthatnak jelölteket, akiknek legkevesebb 10 ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A legtöbb, 13 jelölt 2005-ben volt, de négy évvel később is 12-en indultak az államfői posztért.

A hivatalos kampányban a jelenlegi elnökön kívül bemutathatja még programját Zoran Milanovic volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje, Miroslav Skoro független jelölt, népszerű horvát énekes és üzletember, Mislav Kolakusic független jelölt, EP-képviselő, Dejan Kovac független jelölt, Anto Dapic, a Jobbra (Desno) párt jelöltje, Dario Jurican független jelölt, Katarina Peovic, a Munkás Front (Radnicka Fronta) párt jelöltje, Ivan Pernar parlamenti képviselő, az Ivan Pernar Párt (SIP) jelöltje, Dalija Oreskovic a Start párt jelöltje és Nedjeljko Babic, a Hrvatska Stranka Svih Cakavaca, Kajkavaca és Stokavaca párt jelöltje.

Közvélemény-kutatások szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2020. január 5-ére írták ki.

Horvátországban az államfőt közvetlenül választják meg, mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik. A horvát alkotmány értelmében az elnök legfeljebb kétszer választható meg.

Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába.

Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért.

Az elnök nem láthat el semmilyen más szakmai- vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról és erről értesítenie kell a parlamentet.

Alkotmányos jogának megfelelően dönthet az érdemrendek és kitüntetések odaítéléséről, valamint kegyelmi döntést hozhat: elutasíthatja a kérelmet, és kegyelmet adhat.

Ő írja ki a parlamenti választásokat, és hívja össze a parlament első plenáris ülését.

Az államfő bízza meg kormányalakítással azt a kormányfőjelöltet, aki a legtöbb képviselő bizalmát élvezi, továbbá az alkotmánynak megfelelően népszavazást írhat ki.