A közvélemény-kutatások alapján biztos befutónak tűnik a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS), amely a voksoknak körülbelül 50 százalékát szerezheti meg 11 nap múlva.

A Szerbiai Haladó Párt mellett minden bizonnyal bekerül a parlamentbe eddigi koalíciós partnere, a Szerbiai Szocialista Párt, amely a felmérések szerint 9-10 százalékos támogatottságra számíthat.

A közvélemény-kutatások szerint befutónak tűnik az Egyesült Szerbia nevű koalíció, amely főként balközép irányultságú pártokból és mozgalmakból állt össze. A koalíció pártjai vagy bojkottálták a két évvel ezelőtti választást, vagy nem kerültek be a parlamentbe, most viszont az a céljuk, hogy megdöntsék a Szerb Haladó Párt vezette kormányt. A felmérések szerint a szavazók 14-15 százaléka adhatja rájuk voksát, így minden bizonnyal beülhetnek a szerb parlamenti patkóba.

Szintén bekerülhet a parlamentbe a Moramo nevű baloldali-zöld koalíció, amely akár a voksok 13-14 százalékát is megszerezheti. A koalíció főleg a környezetvédelmi kérdéseket helyezi előtérbe, de a szociális igazságosság, az oktatás, az egészségügy és a mezőgazdaság helyzetének javítása is programjuk főbb pontjai között szerepel.

Négy jobboldali, hasonló nézeteket valló lista is beszállt a választási versenybe: a Szerb Radikális Párt, a Dveri Mozgalom, a Remény Koalíció, illetve a Fogadalomtevők Szerb Pártja mind azokra a jobboldali szavazókra számít, akiknek a hazafias eszmék számítanak mindenekelőtt, akik leállítanák az európai integráció folyamatát, és Oroszország felé fordulnának. A felmérések szerint támogatottságuk 1,5 és 3,5 százalék között mozog, így nem lehet biztosan megjósolni, bekerülhetnek-e a szerbiai törvényhozásba.

A parlamentbe jutási küszöböt két évvel ezelőtt ötről három százalékra csökkentették, így valószínűleg számos párt képviselője kerül majd be a 250 tagú belgrádi parlamentbe.

A nemzeti kisebbségek képviselői úgynevezett természetes küszöb alapján jutnak be a képviselőházba, ez azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt, vagyis nem kell elérniük a parlamenti küszöböt. A két évvel ezelőtt elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor ezentúl a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak, így növelve tovább a nemzeti kisebbségek parlamentbe jutási esélyeit. Az idei évtől pedig a kisebbségeknek az induláshoz nem tízezer, hanem csupán ötezer támogatói aláírást kellett összegyűjteniük. Így végül nyolc kisebbségi lista indul a parlamenti választáson: egy-egy magyar, horvát, orosz és roma, illetve két-két bosnyák és albán lista. Az egyetlen magyar induló a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lesz, amely az előző választáson kilenc mandátumot tudott szerezni.

Mivel az országot 2012 óta a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt koalíciója vezeti, így a mostani kampányban is inkább az eddigi munka eredményeit, illetve a munka folytatását hangsúlyozták. Az ellenzék viszont éppen abban látja a rendszer hibáját, hogy az országot ilyen régóta vezetik ugyanazok, így leginkább a kormányváltási törekvésekre, a gyökeres változásokra, illetve Szerbia Európai Uniótól történő eltávolodására és az Oroszországgal fenntartott kapcsolat még szorosabbra fűzésére helyezik a hangsúlyt.

A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez lesz a 13. parlamenti választás. A 6,5 millió választópolgár április 3-án 7 és 20 óra között adhatja le szavazatát. Az előzetes eredményeket a választási bizottság 96 órával az urnazárást követően közli.