A június 24-én újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfő este nevezte ki Cavusoglut ismét a külügyminisztérium élére. Erdogan hétfőn délután, a miniszterek névsorának kihirdetése előtt néhány órával tette le az államfői esküt és ezzel Törökországban végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe a korábbi parlamentáris kormányforma helyett.

Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Cavusoglu felszólalásában közölte: kedden az eddig európai uniós minisztérium néven működő tárca beolvadt a külügyminisztériumba. A miniszter hozzátette: ezáltal nemcsak a felelősségeik száma gyarapodott, hanem erősebbé is vált a külügyi tárca.

Az Anadolu beszámolójából ugyanakkor nem derül ki, hogy Cavusoglu részletezte-e a csatlakozási folyamat előmozdítására vonatkozó terveit. A külügyminiszter hangsúlyozta: Törökország a jövőben is folytatja "az egész világot átfogó, kezdeményező és emberi" külpolitikáját.

Cavusoglu egy június végi televíziós nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy júliustól decemberig Ausztria tölti be az EU soros elnökségét. Egyúttal jelezte, hogy ebben az időszakban Ankara nem számít pozitív fejleményekre a török-uniós kapcsolatokban, különösen a csatlakozási folyamat újabb fejezeteinek esetleges megnyitását illetően. Mint akkor fogalmazott: a fejezetek kérdése politikai témává vált, nem technikai kérdés többé. Ankara pozitívabb fejleményeket csak Ausztria soros elnökségét követően vár - nyomatékosította Cavusoglu.

Ankara és Bécs viszonya különösen feszült a 2016. júliusi törökországi puccskísérlet miatti megtorló hatósági intézkedések kezdete óta. Ráadásul az osztrák hatóságok idén áprilisban betiltották a június 24-i előrehozott török államfő- és parlamenti választás ausztriai kampányeseményeit. Bécs június első felében arról is döntött, hogy "a politikai iszlám elleni fellépés jegyében" kiutasít több külföldről támogatott imámot és bezárat hét mecsetet, köztük egy olyat is, amelyet a helyi török közösség finanszíroz.

Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások, de a folyamat az utóbbi másfél évben holtpontra jutott. Az unió 2016 decemberében döntött úgy, hogy a 2016. júliusi törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit meg újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül eddig csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.

Törökországban hétfőtől a végrehajtó hatalom feje már nem a kormány, hanem az államfő. Az alkotmánymódosítással a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény is megszűnt és az elnökre szállt át a teljes kormányfői jogkör. A minisztériumok, amelyek számát az új rendszerben Erdogan több tárca összevonásával 26-ról 16-ra csökkentette, ezentúl az elnöki hivatalhoz tartoznak.

A kormányzat jelentősen átalakult, csak a belügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca élén nem történt változás. Erdogan hétfő este bejelentette, hogy egy alelnököt is választ maga mellé.

Az elnöki rendszer jövőbeni bevezetéséről tavaly áprilisban 51,4 százalékos többséggel népszavazáson döntöttek a törökök. Az alkotmánymódosítás életbe lépését az ezután következő elnök- és parlamenti választáshoz kötötték, amelyet június 24-én tartottak meg, és amelyet Erdogan csaknem 52,6 százalékkal megnyert.