A Habertürk tekintélyes török hírportál arról is beszámolt, hogy az érintetteket az alkotmány megsértése vádpontban találták vétkesnek. Először súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztéseket kaptak, de a törvényszék a döntés esetleges negatív lelki kihatásait és a vádlottak tárgyalóteremben tanúsított magatartását figyelembe véve hagyományos életfogytiglanra enyhítette az ítéleteket. Az úgynevezett súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetés egy sor korlátozás révén nehezíti a rab sorsát.

A pernek további két vádlottja is volt, két közkatona, ők vitték a puccskísérlet éjszakáján autóbusszal Isztambulba a hadapródokat. Velük szemben ejtették a vádat, mert esetükben nem állt fenn bűncselekmény elkövetésének szándéka.

Az ankarai vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török származású muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016. július 15-i katonai hatalomátvételi incidensért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. A hivatalos álláspont szerint a hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is.

Törökország Gülen mozgalmát fegyveres terrorszervezetté nyilvánította, így a megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is. A hatóságok az elmúlt három és fél évben százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ami miatt a török kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.

A török állami hírügynökség legutóbbi összesítése szerint a puccskísérletet követően 289 különböző per indult az országban, túlnyomó többségük már lezárult. A bíróságok eddig több mint 3650 emberre róttak ki szabadságvesztést, közülük legkevesebb 2250-re életfogytiglanit, utóbbiba beleértve mások mellett 91 volt tábornokot, 1209 tisztet és 289 tiszthelyettest. Az ítélőszékek ezzel párhuzamosan ugyanakkor legalább 2600 vádlottat felmentettek.