A beszámoló szerint a volt dandártábornok is azon a telefonos rendszeren keresztül érintkezett az összeesküvő-hálózat tagjaival, amelyen a légierőbe beépülő gülenisták és az ő mozgalmi "tanítómestereik" is kommunikáltak. A 71 gyanúsított katonából 43 jelenleg is aktív szolgálatot teljesít - tette hozzá az Anadolu.

A szerdai elfogatóparancsokat Ankarában és a nyugat-törökországi Kocaeliben adták ki, de a rendőrségi művelet összesen 16 tartományt érint.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderő soraiba is.

A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés Törökországban két évvel a puccskísérletet követően is szakadatlan, az előállítások mindennaposak. Ezen a jelek szerint nem változtatott a múlt hét végi államfőválasztás eredménye sem, a voksolást Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök nyerte meg.

Az eltelt időszakban több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek a Gülen-hálózathoz való állítólagos kötődésükre hivatkozva. Eddig - 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet beleértve - a haderő legkevesebb 8570 tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben.

2016. július 15. éjszakáján összeesküvők foglalták el Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.