Figyelmeztetett: a németországi török közösség érzelmileg leszakad Németországról.

"A korábbi rendezvényeinken török és német zászlókat osztogattunk, de most egy török sem akar német zászlót lengetni" - állította a török külügyi tárca vezetője. "Ez az elnyomó magatartás eredménye" - tette hozzá.

Megemlítette azt is, hogy a német politika és a sajtó Recep Tayyip Erdogan török államfőt diktátornak nevezi.

Cavusoglu elmondta, hogy nagyjából további 30 tervezett török rendezvényre vonatkozó listát adott át szerdán német kollégájának, Sigmar Gabrielnek.

Beszámolt arról: Gabriellel folytatott tárgyalásán kifogásolta, hogy a német titkosszolgálat és a rendőrség rendszerszerűen gátolja a török rendezvényeket. Közlése szerint szóvá tette azt is, hogy Berlin ellenzi a török elnöki rendszer bevezetését, pedig Ankara szerint pártatlannak kéne maradnia az ügyben.

A török-német kormányzati kapcsolatokat egyebek mellett az is terheli, hogy a napokban a helyi hatóságok több német városban megakadályozták török miniszterek kampányrendezvényeit, biztonsági kockázatokra, illetve szabálytalanságokra hivatkozva. Ankara emiatt vádolta meg Németországot a nácizmus korszakát idéző módszerek alkalmazásával.

Németországban él a legnagyobb határon túli török közösség, mintegy hárommillió tagja közül nagyjából minden második rendelkezik választójoggal Törökországban.

A török választási törvény 94/B. paragrafusának értelmében "külföldön és külföldi képviseleten választási propaganda nem végezhető".

A török kormánytagok azért kampányolnak választóiknál, mert Törökországban április 16-án népszavazást rendeznek az alkotmánymódosításról, amely arról rendelkezik, hogy megszűnik a miniszterelnöki tisztség, és az államfő lesz a végrehajtó hatalom vezetője.

Cavusoglu kedd este a hamburgi török főkonzul rezidenciájának területén népszerűsítette az alkotmánymódosítást.

Ott azt hangoztatta, hogy szombaton a hollandiai Rotterdamba megy, és szintén beszél a helyi török közösség előtt.