Török puccskísérlet - Hatodszor is meghosszabbítják majd a rendkívüli állapotot
Külföld, 2018.01.08
Újabb három hónappal, immár hatodszor is meghosszabbítja majd Törökország január 19. után a 2016. júliusi puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot - jelentette be Bekir Bozdag török kormányszóvivő Ankarában a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatóján.
Bozdag elmondta, hogy a kérdés még a nemzetbiztonsági tanács következő ülésének napirendjén is szerepelni fog. Az ügyben később a kormány hozza meg a döntést, amelyet végül a parlament léptet érvénybe - tette hozzá.
A rendkívüli állapotot a 2016-os puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be Törökországban. Azóta eddig öt alkalommal hosszabbították meg: 2016 októberében, 2017 januárjában, áprilisában, júliusában és októberében.
Bozdag korábban azzal magyarázta a helyzet fenntartásának szükségességét, hogy a gyors határozathozatalnak és a döntések gyors végrehajtásának köszönhetően Ankara hatékonyabban tud fellépni a Törökországot veszélyeztető terrorszervezetek ellen.
Ankara e jogkörökkel élve a hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett gülenista mozgalom, az 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C), illetve a dzsihadista Iszlám Állam (IÁ) ellen lépett fel.
A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.
Törökországban 2016. július 15. óta több mint 134 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 50 ezret - köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, egyetemi tanárokat, üzletembereket, újságírókat és minisztériumi alkalmazottakat - pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózathoz vagy a többi terrorszervezethez.
Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.
Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a törökországi tisztogatások túlzóak, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.
A rendkívüli állapotot a 2016-os puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be Törökországban. Azóta eddig öt alkalommal hosszabbították meg: 2016 októberében, 2017 januárjában, áprilisában, júliusában és októberében.
Bozdag korábban azzal magyarázta a helyzet fenntartásának szükségességét, hogy a gyors határozathozatalnak és a döntések gyors végrehajtásának köszönhetően Ankara hatékonyabban tud fellépni a Törökországot veszélyeztető terrorszervezetek ellen.
Ankara e jogkörökkel élve a hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett gülenista mozgalom, az 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C), illetve a dzsihadista Iszlám Állam (IÁ) ellen lépett fel.
A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.
Törökországban 2016. július 15. óta több mint 134 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 50 ezret - köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, egyetemi tanárokat, üzletembereket, újságírókat és minisztériumi alkalmazottakat - pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózathoz vagy a többi terrorszervezethez.
Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.
Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a törökországi tisztogatások túlzóak, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!