Törökország segítséget küld a vasárnapi földrengés iraki áldozatainak
Külföld, 2017.11.13
A török katasztrófavédelem (AFAD) szervezésében mentőegység indult hétfőn Ankarából katonai teherszállító repülőgéppel az északkelet-iraki Szuleimáníjába, hogy segítsen a vasárnapi földrengés áldozatainak - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Mehmet Güllüoglu, az AFAD elnöke, az etimesguti katonai repülőtéren úgy nyilatkozott: a 25 fős mentőegység hatvan sátrat és háromszáz takarót is visz a károsultak megsegítésére.
Güllüoglu egyúttal elmondta: folyamatosan egyeztetnek a bagdadi kormánnyal, továbbá az iraki Vörösfélholddal, s a török mentőcsapat az ő kéréseiknek megfelelően vesz majd részt a mentési munkálatokban. Irán részéről egyelőre nem érkezett segítségkérés a török hatóságokhoz - tette hozzá.
Recep Akdag török miniszterelnök-helyettes hétfőn Twitter-üzenetben közölte: a katasztrófavédelem Van, illetve Diyarbakir tartományi igazgatóságai további 44 embert és 8 járművet szárazföldi úton küldenek a haburi határátkelőn keresztül az észak-iraki térségbe. Az AFAD-szállítmányok összesen 2 ezer sátrat és 4 ezer takarót tartalmaznak majd. Ezen felül a török Vörösfélhold még 3 ezer sátrat, 10 ezer takarót, 3 ezer hősugárzót, 10 ezer ágyat és egy élelmiszer-szállító kamiont küldött a helyszínre - írta Akdag.
Az Irak és Irán határvidékét sújtó vasárnap éjjeli, 7,3-as fokozatú földrengésben a legfrissebb adatok szerint legkevesebb 330 meghaltak és közel 4500-an sérültek meg. A rengés epicentruma az észak-iraki kurd autonóm régióban található Halabdzsa várostól 31 kilométerre délnyugatra volt. A földmozgás Törökországban is érezhető volt, de ott károkat nem okozott.
Ankara és az észak-iraki kurd vezetés korábbi baráti viszonya az észak-iraki kurdok szeptember 25-i függetlenségi népszavazása miatt az utóbbi hónapokban erősen megromlott. Törökország azonban a földrengésre tekintettel állítólag félretette a köztük feszülő ellentétet.
A kurd függetlenségi referendumon a résztvevők mintegy 92 százaléka az Iraktól való elszakadásra voksolt. Törökország válaszul szeptember vége óta nem közlekedtet repülőjáratokat Erbílbe és Szuleimáníjába, október közepén pedig lezárta légterét a kurd régióba tartó és az onnan induló repülőgépek előtt. Ankara azért sújtja szankciókkal a kurd térséget, mert attól tart, hogy Észak-Irak esetleges önállósága felerősítené a Törökországban élő több mint tízmilliós kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.
Güllüoglu egyúttal elmondta: folyamatosan egyeztetnek a bagdadi kormánnyal, továbbá az iraki Vörösfélholddal, s a török mentőcsapat az ő kéréseiknek megfelelően vesz majd részt a mentési munkálatokban. Irán részéről egyelőre nem érkezett segítségkérés a török hatóságokhoz - tette hozzá.
Recep Akdag török miniszterelnök-helyettes hétfőn Twitter-üzenetben közölte: a katasztrófavédelem Van, illetve Diyarbakir tartományi igazgatóságai további 44 embert és 8 járművet szárazföldi úton küldenek a haburi határátkelőn keresztül az észak-iraki térségbe. Az AFAD-szállítmányok összesen 2 ezer sátrat és 4 ezer takarót tartalmaznak majd. Ezen felül a török Vörösfélhold még 3 ezer sátrat, 10 ezer takarót, 3 ezer hősugárzót, 10 ezer ágyat és egy élelmiszer-szállító kamiont küldött a helyszínre - írta Akdag.
Az Irak és Irán határvidékét sújtó vasárnap éjjeli, 7,3-as fokozatú földrengésben a legfrissebb adatok szerint legkevesebb 330 meghaltak és közel 4500-an sérültek meg. A rengés epicentruma az észak-iraki kurd autonóm régióban található Halabdzsa várostól 31 kilométerre délnyugatra volt. A földmozgás Törökországban is érezhető volt, de ott károkat nem okozott.
Ankara és az észak-iraki kurd vezetés korábbi baráti viszonya az észak-iraki kurdok szeptember 25-i függetlenségi népszavazása miatt az utóbbi hónapokban erősen megromlott. Törökország azonban a földrengésre tekintettel állítólag félretette a köztük feszülő ellentétet.
A kurd függetlenségi referendumon a résztvevők mintegy 92 százaléka az Iraktól való elszakadásra voksolt. Törökország válaszul szeptember vége óta nem közlekedtet repülőjáratokat Erbílbe és Szuleimáníjába, október közepén pedig lezárta légterét a kurd régióba tartó és az onnan induló repülőgépek előtt. Ankara azért sújtja szankciókkal a kurd térséget, mert attól tart, hogy Észak-Irak esetleges önállósága felerősítené a Törökországban élő több mint tízmilliós kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!