A vádhatóság szerint a kártérítési bizottság hét, bíróság elé küldött tagja több mint hatmillió lej (csaknem félmilliárd forint) kárt okozott a román államnak azáltal, hogy a piaci értéknél háromszor nagyobb kártérítést ítélt meg egy - a kommunizmus idején államosított - 1250 négyzetméteres telekért.

A román hírtelevíziókban nyilatkozó vádlottak arra panaszkodtak, hogy a DNA "futószalagon" gyártja ellenük az olyan büntetőpereket, amelyekben a kártérítési testület valamennyi tagját hivatali visszaéléssel gyanúsítja egy-egy, állítólag túlértékelt ingatlan miatt.

Az ügyész egyébként két ingatlanbecsüs ellen is vádat emelt, a bizottsági tagokat pedig arra hivatkozva küldte bíróság elé, hogy szerinte ellenőrizniük kellett volna: megfelel-e az felértékelők által közölt összeg annak az árnak, amelyen az ingatlanpiacon adják-veszik a hasonló telkeket.

A DNA közleménye hozzáteszi: valamennyi vádlottal közölték a vádemelés tényét Markó Attila kivételével, aki ellen távollétében folytatnak eljárást, nevére ugyanis nemzetközi körözést adtak ki.

Markó Attilát 2014-ben jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy az illetékes restitúciós testület tagjaként hozzájárult egy államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan - a Székely Mikó Kollégium - visszaszolgáltatásához. Miután az RMDSZ politikusa ellen a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emelt a DNA, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban.

Március elején a román legfelsőbb bíróság arra a következtetésre jutott az egyik Markó Attilát is érintő kárpótlási ügyben, hogy a vádemelés szabálytalanul történt, ezért visszaküldte az aktát a DNA-nak. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke akkor úgy kommentálta a történteket: Markó Attilát az elmúlt évben jogtalanul vádolták, és Romániában valójában karaktergyilkosság történik a korrupcióellenes harc leple alatt.