A rendeletet közzétette a luhanszki szakadárok hírügynöksége, a lug-info.com is. Az említett napok a nagy honvédő háborúhoz kapcsolódnak. A szovjet-orosz történelemben így nevezik a második világháborúnak a Szovjetunió elleni német támadás utáni időszakát - jegyzete meg az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Eszerint három nevezetes napon kell majd a szakadár területen mindenféle rendezvényen a várost Vorosilovgrádként emlegetni: május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem napján, június 22-én, a nagy honvédő háború kezdetének napján és február 14-én, a város "német-fasiszta megszállók alóli felszabadulásának" napján.

"Luhanszk hősies múltját ezzel a történelmi névvel társítják, és a nagy honvédő háború ezen emlékezetes dátumain jelképesen így emlékezzünk erre. A mi felelősségünk az, hogy megőrizzük szülőföldünk történelmét és továbbadjuk azt leszármazottainknak" - írta Paszecsnyik a Twitteren.

Luhanszk korábban két időszakban is viselte a Vorosilovgrád nevet: 1935 és 1958, illetve 1970 és 1990 között.

Kliment Vorosilov, a Szovjetunió marsallja a mai Luhanszk megyében, Liszicsanszkban született 1881-ben, és 1969-ben halt meg Moszkvában. Orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, katonai vezető volt, aki Sztálin közvetlen környezetéhez tartozott. A második világháborút követően Magyarországon kulcsszerepet játszott a szovjet katonai hatalom kiépítésében és a kommunista hatalomátvétel előkészítésében. Ő volt a krími tatárok 1944-es kitelepítésének kivitelezője, és egyike volt annak a három személynek, akik aláírásával 1940-ben jóváhagyta a katyni vérengzést, több tízezer lengyel fogoly kivégzését.