Brenzovics László, aki egyúttal az ukrán parlament képviselője, felidézte: az oktatási törvény elsősorban a nyelvkérdésben kapott jelentőséget. A javaslat első olvasásban is tartalmazott olyan elemeket, melyek visszalépést jelentettek a jelenlegi viszonyokhoz képest, de ezeket még ki lehetett volna küszöbölni, és lehetett volna európai mércével is elfogadható jogszabályt alkotni. Brenzovics László szerint viszont "szélsőséges erők nyomást gyakoroltak" az oktatási minisztérium vezetőire, akik később e "kívülről jött" álláspontokat képviselték. A parlamenti vita utolsó napján pedig olyan módosító javaslat is bekerült a törvénybe, amelyet a képviselők többsége nem is olvasott - tette hozzá a képviselő, aki szerint emiatt házszabályellenes volt a szavazás.

A KMKSZ elnöke kiemelte továbbá: elfelejtették, hogy ez a törvény elsősorban a gyermekekről és a pedagógusokról szól. Az oktatási törvény megalkotásának is van egy szakmai és egy jogi része: ahhoz, hogy a gyermekek megfelelő oktatásban részesüljenek, meg kell felelni a szakma és a jog szabályainak is.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az 5. osztálytól kezdve az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.