Martin Schäfer német külügyi szóvivő szerdán Berlinben elmondta, hogy a jogszabály a német kormány és az Európai Bizottság közbenjárására nagymértékben módosult.

Így sikerült elhelyezni benne azt az elemet, hogy az amerikai elnöknek az Európába irányuló orosz gázszállításokat érintő ügyekben egyeztetnie kell az uniós intézményekkel és az európai partnerekkel, mielőtt dönt a büntetőintézkedések bevezetéséről.

Ez "nagy előrelépés", de továbbra is érvényes Sigmar Gabriel külügyminiszter és Christian Kern osztrák kancellár júniusban tett közös nyilatkozata, amely szerint "elfogadhatatlan lenne", ha Washington a politikai szankciók eszközét felhasználva próbálna iparpolitikai törekvéseket érvényesíteni hazai energiavállalatok érdekeit szolgálva - mondta Martin Schäfer a kormányszóvivői tájékoztatón.

Hasonlóan fogalmazott Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő is, aki Angela Merkel kancellár álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni amerikai szankciók nem érinthetik az EU gazdaságát.

Mindketten kiemelték, hogy az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak továbbra is szorosan össze kell hangolnia az ukrán válság megoldását szolgáló, Oroszország elleni büntetőintézkedéseket.

Sigmar Gabriel és Christian Kern júniusi nyilatkozata szerint elfogadhatatlan, ha "a nemzetközi jogot sértő, területen kívüli hatályú szankciókkal fenyegetnek európai vállalkozásokat, amelyek részt vesznek az európai energiaellátás fejlesztésében".

Az amerikai törvényhozás tervezete "figyelemre méltó nyíltsággal írja le, hogy miről is van szó valójában: a cseppfolyósított amerikai földgáz értékesítéséről és az orosz földgázszállítások kiszorításáról az európai piacról".

A törvénytervezet valódi célja "a munkahelyek biztosítása az amerikai földgáz- és kőolajiparban" - áll a két szociáldemokrata politikus állásfoglalásában.

Hozzátették, hogy a politikai szankciók eszköztárát nem szabad gazdasági érdekek szolgálatába állítani. Az pedig "teljesen új és nagyon negatív minőség volna az európai-amerikai kapcsolatokban, ha büntetésekkel fenyegetnének az amerikai piacon németországi, ausztriai és más európai országokból származó vállalkozásokat, ha részt vesznek vagy finanszíroznak Oroszországgal együttműködésben folytatott projekteket, mint az Északi Áramlat-2" földgázvezeték kiépítése.

Az amerikai képviselőház kedden 419 szavazattal, 3 ellenében fogadta el a törvénycsomagot, amely Oroszország mellett Irán és Észak-Korea ellen is újabb szankciókat helyez kilátásba.

A törvényt a szenátusnak is meg kell szavaznia, mielőtt Donald Trump elnök aláírhatja.