Emlékeztetett arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint Kijev és Moszkva képviselőiből álló minszki összekötő csoportban legutóbb született egyezség ellenére is a fegyvernyugvás csak rövid ideig tartott, mostanra ismét kiújultak a harcok a kelet-ukrajnai térségben.
A szemben álló felek az első, 2014 szeptemberében létrejött minszki egyezményben kötöttek először tűzszüneti megállapodást. Azóta többször jött létre egyezség közöttük a fegyvernyugvásról, ám a tűzszünet egyszer sem tartott néhány napnál tovább, a harcok ismét fellángoltak. A fegyvernyugvások ideje alatt is csupán annyi történt, hogy lényegesen kevesebbszer nyitottak tüzet - kijevi jelentések alapján az Oroszország által támogatott szakadár erők.
"Időnként nekünk, németeknek az a benyomásunk, hogy ez (a fegyveres konfliktus) kontinensünk peremén zajlik, miközben valójában Európa középpontjában történik" - mondta a német diplomácia vezetője, hangsúlyozva, hogy az Ukrajnában, a Donyec-medencében zajló események egész Európát érintik. "Tapasztalhatjuk, mennyire törékeny a béke, amelyhez láthatóan hozzászoktunk" - tette hozzá.
Gabriel szavai szerint éppen ezért a német vezetés nem "egyfajta jótékonyságból" támogatja a békefolyamatot, hanem mert ez egész Európa érdeke.
A német külügyminiszter kiállt ukrán kollégájának az EBESZ-misszió megerősítésére vonatkozó javaslata mellett. Klimkin műszaki eszközöket sürgetett a fegyvernyugvás megfigyelésének erősítéséhez, illetve több megfigyelő kiküldését a konfliktusövezetbe.
Az ukrán külügyminiszter véleménye szerint Oroszország a Donyec-medencében saját "protektorátust" akar létrehozni, amellyel destabilizálni kívánja egész Ukrajnát. Szerinte ez az alapvető probléma, ami miatt nem rendezhető a konfliktus.
Klimkin az orosz destabilizációs törekvések példájaként említette, hogy nemrég Oroszország határozatot hozott a szakadár területeken kiadott igazolványok elismeréséről. Hozzáfűzte továbbá, hogy a szakadár területeken sorra sajátítják ki az ukrán tulajdonban lévő vállalatokat.
A német külügyminiszter ígéretet tett ara, hogy országa továbbra is segíteni fogja Ukrajnát. A kijevi diplomácia vezetője pedig rámutatott arra, hogy mintegy ezer német vállalat működik Ukrajna területén, amelyeknek köszönhetően csak a múlt éven ötezer új munkahely létesült. Reményét fejezte ki, hogy még tovább növekednek Ukrajnában a német befektetések és a két ország közötti kereskedelmi forgalom.
Ukrajna az utolsó állomása Sigmar Gabriel külügyminiszteri minőségében tett első kelet-európai körútjának. A német tárcavezető a tervek szerint még Petro Porosenko ukrán elnökkel is találkozik, a Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel tervezett tárgyalást azonban a nyugat-ukrajnai bányaszerencsétlenség miatt az ukrán fél lemondta.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!