Szergej Lavrov a kormányzó Egységes Oroszország párt hétfői moszkvai rendezvényén tartott előadáson fejtette ki a Kreml álláspontját világpolitikai kérdésekben.
Az orosz diplomácia vezetőjének meggyőződése, hogy az Egyesült Államok arra használja fel az ukrán válságot, hogy feszültté tegye Moszkva és az Európai Unió viszonyát.

Lavrov ugyanakkor leszögezte, hogy nincs más ésszerű alternatíva, mint a kapcsolatok javítása Oroszország és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió között. Kijelentette: "Az ukrán válság eltart egy ideig, és mindenkinek az erőfeszítések egyesítésére kell gondolnia, nem az egyoldalú szankciókra".

Kérdésre válaszolva "az ukrajnai hatalomba betört szélsőségesen nacionalista és neonáci erők" ténykedésével magyarázta a kijevi főtéren, a Majdanon történteket. Közölte, hogy az ukrajnai radikálisok a krími lakosságot is félelemben akarták tartani, és "banderista rendet" akartak teremteni Délkelet-Ukrajnában. Ezzel indokolta a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását, valamint a szeparatista erők későbbi fellépését a délkelet-ukrajnai régióban.

Bejelentette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának decemberi ülésén javasolni fogja állásfoglalás kidolgozását a neonácizmus ukrajnai és európai újjáéledésével kapcsolatban.

A Moldovai Köztársaságtól elszakadni kívánó Dnyeszteren túli területről szólva az orosz külügyminiszter óvta az Európai Uniót az úgynevezett ukrán forgatókönyvnek a Moldovai Köztársaságban való alkalmazásától, mivel - mondta - az károkat okozna. Moszkva szerint ugyanis a Moldovai Köztársasággal és a Dnyeszteren túli területtel kapcsolatosan is hasonló tervek körvonalazódnak.

Lavrov az orosz érdekekkel ellentétesnek nevezte az EU és a Moldovai Köztársaság társulási szerződését, és kifogásolta, hogy amiatt a Dnyeszteren túli terület nem tud belépni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióba, sem a volt szovjet tagállamok alkotta Eurázsiai Gazdasági Szövetségbe. Holott egy orosz közvetítéssel 1997-ben Chisinau és Tiraszpol által aláírt egyezmény, a Primakov-memorandum szerint a szakadár terület önálló külgazdasági tevékenységet folytathat.

A Dnyeszteren túli terület 1990-ben egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Moldovától, amit azonban egyetlen állam - így Oroszország sem - ismert el.

A Moldovai Köztársaságból kiszakadni akaró államalakulat parlamentje a márciusi krími népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót.