A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa emlékeztetett: a jelenlegi ukrán parlamentet még 2012-ben választották, és azóta a politikai erőviszonyok jelentősen átalakultak az országban. Az oroszbarát, kelet-ukrajnai pártok - például a korábbi elnök, Viktor Janukovics pártja vagy a kommunisták - gyakorlatilag eltűntek a politikai színtérről, miközben új politikai erők jelentek meg, amelyek szeretnék "a régi képviselőket kisöpörni és új többséget létrehozni" - magyarázta.

Véleménye szerint leginkább a jelenlegi elnökhöz, Petro Porosenkóhoz kötődő Szolidaritás ilyen új erő, amelynek az elmúlt időszakban rendkívüli mértékben megnőtt a támogatottsága, jelenleg az ukránok mintegy harmada szavazna rá, de ez a párt nincs a parlamentben. Főként az államfő szeretné, ha új választás lenne októberben, ami segíthet stabilizálni a hatalmát, hiszen a törvényhozás jelenleg nincs a kezében - mutatott rá.

A szakértő közölte: az elnök ehhez a törekvéséhez talált szövetségeseket az Ütés és a Szabadság pártban, amelyeknek támogatottsága a koalíció részeként egyre csökken a kormány népszerűségének csökkenésével. E pártoknak nyilvánvaló, hogy minél tovább maradnak a koalícióban, annál kisebb lesz az esélyük a következő választáson.

Deák András György szerint az ukrán közállapotok miatt kétséges, hogy megmarad-e a Porosenko iránti bizalom, azonban most még esélye van arra, hogy viszonylag jelentős többséget hozzon létre a pártja vezetésével a parlamentben, ehhez azonban mielőbb új választásokra van szükség. A kutató szerint ez állhat az elmúlt napok ukrajnai történéseinek hátterében.

A távozó miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk esélyeit latolgatva azt mondta: a politikus a Julija Timosenkóhoz köthető Haza párthoz tartozik, amelynek a népszerűsége nagy mértékben csökkent. Míg a 2010-es elnökválasztáson Timosenko csak pár százalékkal maradt le Janukovics mögött, mára erősen háttérbe szorult, Jacenyuk pedig vele együtt tűnhet el a politikai színtérről - vélekedett.

A kutató hangsúlyozta: egyfajta "őrségváltás" figyelhető meg az ukrán belpolitikában, sok régi politikus és politikai erő tűnik el, és a helyükre újak kerülnek, e helyzetnek pedig Jacenyuk egyértelműen a vesztese.

Deák András György arról is beszélt, hogy nem dönthető el egyértelműen, alkalmas-e az idő egy új választás megtartására. Mindazonáltal Ukrajna elnöki rendszer, nem parlamentáris, ezért nem szerencsés, ha az elnök és a kormány között nem harmonikus az együttműködés, ez a válságkezelés, a jelenlegi helyzet rendezésének az esélyeit rontja - mondta. Úgy látja, kedvező lépés lehet, hogy "egy ilyen bizonytalan megoszlású parlament" helyett olyat válasszanak az ukránok, ahol világosabbak a viszonyok.

Attól még, hogy tart a fegyveres konfliktus az ország keleti részében, az ukrán belpolitikai élet nem állt meg, ugyanúgy működik, mint eddig, ugyanaz "a hatalmi torzsalkodás" jellemző rá, mint korábban, és komoly harc folyik azért, hogy ki legyen a fő erő Kijevben - mondta a kutató. Hozzáfűzte, nem lehetett arra számítani, hogy a parlament helyzetének rendezését túl sokáig elhalasztanák csak azért, mert Keleten folytatódnak a fegyveres összecsapások.

A hárompárti kormánykoalíció, amely február vége óta volt hatalmon, csütörtökön bomlott fel, miután a szövetségből való kilépését bejelentette a Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés és az Oleh Tyahnibok-féle nacionalista Szabadság párt, hogy ezáltal lehetővé tegye a Nyugat-barát Petro Porosenko államfőnek a jelenlegi parlament feloszlatását és előre hozott parlamenti választások kiírását. Ezt követően lemondott Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök.

Az előre hozott parlamenti választások lehetséges időpontjaként október 26-át említették.