A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a kelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó normandiai négyek - Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna - abban állapodtak meg berlini csúcstalálkozójukon szerdán, hogy november végéig kidolgozzák a minszki tűzszüneti megállapodások végrehajtásának "útitervét".

Póti László azt mondta, Oroszországot a válság rendezésében két tényező sürgeti: "kemény pénzekbe kerül" a Krímet is hozzávéve 4-6 milliós lakosság ellátása és katonailag a terület fenntartása, emellett "a szankciók fájnak", és azok feloldása a békefolyamathoz kötődik.

A minszki megállapodásról már látszik, hogy idén sem fog megvalósulni, hiszen annak értelmében egyebek mellett regionális választást kell tartani, amelyet viszont meg kell előzzön legalább egy kéthónapos nyugodt időszak - folytatta. A kényes helyzet miatt eddig mindkét fél a másiktól várta, hogy kezdje a maga részével a rendezést, és ehhez az is hozzájárult, hogy a minszki megállapodásban nem szerepel sorrend. A szerdai találkozó "útiterve" valószínűleg ebben próbál rendet tenni: például hogy mikor, milyen feltételek mellett legyen a választás - mondta.

A Minszkben 2015 februárjában kötött megállapodás a fegyvernyugvás mellett arról is rendelkezik, hogy ki kell vonni a nehézfegyverzetet a válságövezet úgynevezett ütközőzónájából, és regionális választásokat kell tartani. A megállapodás végrehajtása akadozik, a harcok újra és újra kiújulnak.