A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában tartott aláírási ünnepségen mondott beszédében Buhajla József hangsúlyozta: az új ukrán oktatási törvény számos ország Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségét érinti hátrányosan, amit az is mutat, hogy felsorakozott Magyarország mellé Lengyelország, Románia és Bulgária. Hallgatóságának jelezte, hogy a magyar kormány levélben fordult nemzetközi szervezetekhez a kérdésben, intézkedést sürgetve a diszkriminatív ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, amely életbe lépése esetén felszámolná a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatását, miáltal a kárpátaljai magyarok jelene és jövője is kétségessé válna. Üdvözölte, hogy Magyarországon a pártok az ukrán oktatási törvény kérdésében felsorakoztak a nemzeti érdek mellett.

A diplomata kiemelte: a magyar kormány továbbra is eltökélt abban, hogy a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiáját tovább folytassa, s most elértük azt, hogy a forrásfüggvényes támogatásokra is sor kerül. Örömtelinek nevezte, hogy sok kárpátaljai magyar vállalkozó pályázta meg sikeresen a forrásfüggvényes támogatásokat. "Támogatjuk a helyi magyar közösséget, a szülőföldön történő megmaradás szempontjából legfontosabb szereplőket, a családi vállalkozásokat erősítjük meg" - mondta, emlékeztetve, hogy idén eddig mintegy 1700 pályázat érkezett be, és közel ezer pályázóval már augusztus 21-én aláírták a támogatási szerződéseket.

Mint közölte, ezúttal a forrásfüggvényes támogatások keretében közel ötszáz nyertes pályázóval ír alá szerződéseket 1,2 milliárd forint összértékben a magyar kormány, amivel félezer magyar család boldogulását, helyben maradását kívánja elősegíteni. Kifejtette: az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program keretében nyújtott magyar kormánytámogatásokkal helyben teremtenek egzisztenciát, a Kárpátalján befizetett adókkal pedig Ukrajnát is támogatják. Ennek kapcsán hangsúlyozta: "szeretném emlékeztetni ukrán barátainkat arra, hogy az elmúlt években Magyarország Ukrajnát is támogatta több ezer ukrán gyermek magyarországi üdültetésével, évente 20-20 sebesült ukrán katona magyarországi gyógykezelésével, és arról sem szabad megfeledkeznie Ukrajnának, hogy Magyarország hallatta legjobban a hangját az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentességének biztosítása érdekében, s már most látható, hogy a vízummentességnek köszönhetően legalább 40 százalékkal növekedett az utasforgalom a határon".

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében örömét fejezte, hogy a kárpátaljai magyarok körében igen nagy az érdeklődés a magyar kormány által nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás iránt. Ez azt jelzi - folytatta -, hogy a kárpátaljai magyar emberek tenni akarnak életük jobbá tételéért, gazdálkodni, termelni szeretnének családjaik boldogulása érdekében, ami támogatásra méltó dolog. Annak a reményének adott hangot, hogy a kárpátaljai magyarság nemsokára túllesz a mostani nehézségeken, és a magyar kormány támogatásának is köszönhetően elindul a fejlődés útján, s ez szerinte mindenkinek a hasznára válik majd.

Az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt kialakult feszült helyzetről szólva Brenzovics László kiemelte: senkinek nem lehet érdeke, hogy egy olyan - rendkívül nehéz helyzetben lévő - országban, mint Ukrajna, növelje a feszültséget a békére, biztonságra és fejlődésre irányuló törekvés helyett. Rámutatott: minden szülőnek joga és kötelessége gyermekének a felnevelése, és csak a szülőknek állhat jogukban eldönteni, hogy a saját gyermeküket milyen nyelven taníttatják. Igaztalannak nevezte azt az ukrán részről hangoztatott állítást, amely szerint a magyar iskolákból kikerülő gyermekek nem beszélik az ukrán nyelvet. Úgy vélte, vannak gyermekek, akik gyengébben beszélnek ukránul, de az iskolában mindenki tanulja ezt a nyelvet, s az ukrán közoktatási hatóságoknak arra kellene törekedniük, hogy a két nyelv közötti különbségeket figyelembe vevő, hatékony módszert vezessenek be a magyar iskolákban az ukrán nyelv oktatására.

Nem kívánunk ebben az országban, amely deklaráltan Európába törekszik, másod- vagy harmadrendű állampolgárok lenni, ezért az ország vezetőinek el kell gondolkodniuk azon, hogy az európai értékek sorába tartozik a humanizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a jogot az oktatás nyelvének szabad megválasztásához - mondta Brenzovics László.