Vera Jourová a Die Welt című német lapnak elmondta, hogy egyre több tagország ad állampolgárságot harmadik - EU-n kívüli - országokból származó embereknek jelentős összegű befektetésekért cserébe, a bizottság pedig "nagy aggodalommal" szemléli az ilyen, úgynevezett arany útlevelek számának növekedését.

Brüsszel megítélése szerint olyan személyek is jutnak állampolgársághoz, akiknek nincs igazi kapcsolatuk az adott országgal, és a bizottság elvárásával szemben nem is élnek ott legalább egy évig.

"Az állampolgárság megadása komoly biztonsági kockázatot is jelent, mert a kedvezményezettek megszerzik az EU polgárainak járó valamennyi jogot és szabadon mozoghatnak az egész EU-ban" - fejtette ki az uniós biztos, aláhúzva: "nem akarunk trójai falovakat az EU-ban".

Az állampolgársági ügyek ugyan a nemzetállamok hatáskörébe tartoznak, de "ha egy EU-tagállam megnyitja a kapuit egy harmadik ország polgárai előtt, akkor az egész EU felé megnyílnak a zsilipek, és ez már ránk is tartozik, mert az Európai Bizottság is felelős az EU biztonságáért" - mondta a cseh politikus.

A bizottság minden egyes érintett tagállam gyakorlatát részletesen megvizsgálja, majd jelentés készít a problémákról és az eddiginél szigorúbb irányelveket dolgoz ki - tette hozzá Vera Jourova.

Olyan rendszert javasolnak majd, amelyben az eddiginél nagyobb felelősség hárul a tagállamokra, nekik kell gondoskodniuk kell arról, hogy ne érje kár a közösséget mindazon személyek részéről, akiknek állampolgárságot adnak - mondta az uniós biztos. Hozzátette, hogy kiemelten fontosnak tartja az ügyet, ezért a jelentést a korábban tervezett decemberi időpont helyett már ősszel nyilvánosságra hozzák.