A nyilatkozat 31 új, az uniós bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot sorol fel, amelyeket a parlament és a tanács prioritásként fog kezelni. A három uniós intézmény vezetője abban állapodott meg, hogy ütemtervet dolgoznak ki egy egységesebb unió érdekében, és egy olyan előretekintő, a 2020 utáni évekre szóló új pénzügyi keretet alakítanak ki, amely megfelelő egyensúlyt biztosít az uniós politikák és a polgárok érdekei között.

Jean-Claude Juncker a nyilatkozattal kapcsolatban kijelentette: a dokumentum kifejezi az uniós intézmények elkötelezettségét amellett, hogy az elkövetkező 18 hónapban nagy erőkkel dolgozzanak azon, hogy az Európa előtt álló kihívásokra konkrét megoldásokat találjanak, és megőrizzék az egységet az európaiakat érintő kérdésekben.

Az együttes nyilatkozat hét területet emel ki, így a polgárok biztonságának jobb védelmét, a migrációs politika reformját és továbbfejlesztését a felelősségvállalás és a szolidaritás szellemében. Új lendületet kívánnak adni a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak, és tematizálni kívánják az Európai Unió szociális dimenzióját. A szöveg szerint teljesíteni kívánják az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat, az energiaunióra, valamint az előretekintő éghajlat-politikára vonatkozó célkitűzéseket, és uniós szinten tovább erősítenék a demokratikus legitimációt.

A három politikus megegyezett abban is, hogy az EU-nak elkötelezetten ki kell állni a közös európai értékek, a demokrácia, és a jogállamiság mellett. Erőteljes, nyitott és méltányos kereskedelempolitikát kell folytatnia, kezelnie kell az adócsalást és az adókikerülést, biztosítania kell a szociális védelmet és a szociális jogokat. Elő kell mozdítania a stabilitást, a biztonságot és a békét, valamint szavatolnia kell az adatvédelem, a digitális jogok, a mesterséges intelligencia és a robotika területével kapcsolatos etikai normákat.

Végezetül a három politikus abban is megállapodott, hogy tovább dolgoznak a 2017-es közös nyilatkozat összes folyamatban lévő javaslatán, és tárgyalni fogják a bizottság 2018-ra vonatkozó munkaprogramjában meghatározott jogalkotási javaslatokat is.

Az uniós jogalkotás három intézmény feladata: az unió polgárai által közvetlenül választott Európai Parlamenté, a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsáé, és az EU egészének érdekeit képviselő Európai Bizottságé. E három intézmény a rendes jogalkotási (régebben együttdöntési) eljárás keretében fogadja el az Európai Unió-szerte alkalmazandó szakpolitikákat és jogszabályokat. Az alapelv az, hogy az Európai Bizottság új jogszabályokat javasol, és az Európai Parlament, valamint a tanács elfogadja őket. A végrehajtásért az Európai Bizottság és a tagállamok felelnek. A jogszabályok megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása az Európai Bizottság feladata.