A "vad urbanizmus" koncepcióját követő, a növényzetet úttörő építészeti elemekkel elegyítő parkot szombaton avatta fel meghívott vendégek előtt az orosz főváros szívében Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Szobjanyin polgármester. Az ünnepélyes átadás a Moszkva fennállásának 870. évfordulóján megrendezett központi ünnepség keretében történt.

A 14 milliárd rubelből (több mint 62 milliárd forintból), az eredetileg tervezett büdzsé csaknem háromszorosából kiépített parkot hétfőn nyitották meg a nagyközönség előtt, de a látogatók három nap alatt annyi kárt okoztak benne, hogy jövő hétfőtől helyreállítási munkálatokat kell kezdeni. Emiatt hétfőnként lerövidítik a nyitva tartást és a legfrekventáltabb helyekre 15 perces időközönként fogják az embereket bebocsátani.

A rongálók egyebek között összetörték a 16 ezer fős falak nélküli amfiteátrum "üvegkéreg" födémjének egyedi elemeit, amelyeket újra kell gyártatni. Kár keletkezett a médiaközpontban és a növényzetben is. A tundrát mintázó területről mintegy 10 ezer növény tűnt el.

A 13 hektáron elterülő parkban, amelyet a számára otthont adó patinás Zarjagyje negyedről neveztek el, az alkotói mesterséges mikroklíma-övezeteket hoztak létre, amelyeket az orosz sztyeppére, tundrára, mocsarakra és erdőkre jellemző növényekkel ültettek be.

A New York-i Diller Scofidio and Renfro (DS&R) tervezőiroda elképzelései alapján kialakított park fő nevezetességei közé tartozik a Moszkva folyó fölé mélyen benyúló és a kiindulási partra visszakanyarodó, pillér nélküli "lebegő híd", az üvegtetejű amfiteátrum és egy egész évben fagypont alatt tartott, jégalkotásokat bemutató barlang. A látogatók "4 dimenziós" moziban ismerkedhetnek virtuálisan meg Oroszország történelmével és nemzeti parkjaival, valamint egy föld alatti múzeumban megtekinthetik a környéken talált régészeti leleteket.

A parkot a 60-as években megépült és 2006-ban lebontott Rosszija hotel helyén hozták létre, amely valaha a több mint 3 ezer vendégszobájával a világ legnagyobb szállodája volt. A Rosszija alapzatát egyébként eredetileg Moszkva nyolcadik "sztálinbarokk" toronyházához fektették le, amelyet a világ legmagasabb épületének szántak, ám a generalisszimusz halálát követően az új szovjet vezetés elvetette a tervet.