Az Európai Bizottság tavaly decemberben az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást indította el Lengyelországgal szemben, és ajánlásokat fogalmazott meg, három hónapos határidőt szabva Varsónak ezek végrehajtására. A PAP hírügynökség által kedden ismertetett lengyel válaszlevél az említett ajánlásokra reagál.

A többoldalas dokumentum 13 pontban válaszol az egyebek között a lengyel legfelsőbb bíróság és alkotmánybíróság szabályozása kapcsán emelt brüsszeli kifogásokra. Ezeket a lengyel érvelés alaptalannak minősíti, s visszautasítja, hogy Lengyelországban "jelentősen és rendszerszerűen csorbult a jogállamiság".

Varsó arra kéri a bizottságot, hogy legyen visszafogott "a folyamatban lévő változások elhamarkodott értékelésében", amíg ezeket teljességgel végre nem hajtják. Lengyelország kész arra, hogy az Európai Bizottsággal együtt kiértékelje az alkalmazott megoldások eredményeit - áll a dokumentumban.

Varsó nyitott arra, hogy továbbra is párbeszédet folytasson Brüsszellel és mindkét fél számára kielégítő megoldásokat dolgozzanak ki - szögezik le a levélben.

A bizottság azon kifogását, hogy a lengyel igazságügyben zajló változások veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét, a lengyel kormány úgy kommentálja: a brüsszeli testület nincs tekintettel "arra a tényre, hogy a változások egyikénél sem vonták kétségbe ennek alkotmányosságát".

Az igazságügyi reform kapcsán a lengyel kormány múlt héten Brüsszelnek és az uniós tagállamoknak átadott egy terjedelmesebb, mintegy százoldalnyi dokumentumot is, az úgynevezett fehér könyvet. Ebben, valamint a keddi levélben is aláhúzzák: a változások "megfelelnek a társadalmi elvárásoknak", és lényegében megegyeznek azokkal a megoldásokkal, amelyek évek óta az Európai Unió más tagállamaiban léteznek, "anélkül, hogy kiváltották volna az EB akármilyen kifogásait".

A 7. cikk szerinti eljárás végső soron odavezethet, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződésből fakadó bizonyos jogait. A folyamat további szakaszba léptetéséhez minősített többség kell, ugyanakkor Magyarország, majd múlt héten Litvánia és Lettország is ez ügyben támogatásáról biztosította Varsót. Lengyel sajtóértesülések szerint valószínűleg több más tagállam, köztük Észtország, Románia, Bulgária és Málta is kiállna Lengyelország mellett.

A Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilap kedden meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva megírta: Jean-Claude Juncker bizottsági elnök meg van elégedve a Varsóval folytatott párbeszéddel, és el szeretné kerülni a Lengyelországról szóló uniós szavazást, mivel ez "negatív légkört teremtene az egész Európai Unióban".