Wess Mitchell: Oroszország és Kína "különösen agresszív" Közép- és Kelet-Európában

Külföld, 2018.06.26

Oroszország és Kína különösen agresszív Közép- és Kelet-Európában" - állította a szenátus külügyi bizottságának keddi meghallgatásán Wess Mitchell, az amerikai külügyminisztérium Európáért és Eurázsiáért felelős államtitkára.

Mitchell kifejtette: álláspontja szerint Oroszország és Kína "rést akar ütni" a Nyugaton, ahogyan fogalmazott, Oroszország "meg akarja törni" a Nyugatot, Kína pedig a Nyugat "helyébe akar lépni". Ennek érdekében Mitchell szerint e két ország "különösen agresszív" politikát folytat a közép- és kelet-európai térségben.

A politikus az amerikai külpolitika prioritásának nevezte "az orosz agresszió megfékezését". Kifejtette, hogy az elmúlt években "a revansista Kreml" megpróbálta erőszakkal újrarajzolni a határokat, megfélemlíteni és megtámadni szomszédjait, dezinformációs és kiberkampányokat folytatott a Nyugat ellen, és nyugati határain katonai erőket sorakoztatott fel. "Jobb kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal, de ez csakis akkor történhet meg, ha Oroszország felhagy agresszív viselkedésével" - hangsúlyozta a szenátorok előtt a külügyi államtitkár. Hozzátette: Washington nem alkuszik meg elveit és szövetségeseit illetően. Utalt Mike Pompeo külügyminiszter minapi kijelentésére, miszerint vége az elmúlt évek "puha politikájának, amely lehetővé tette az orosz agressziót".

Wess Mitchell, miután felsorolta, hogy 2017 óta az amerikai kormányzat milyen büntetőintézkedéseket hozott orosz személyek és vállalatok ellen, és az amerikai külügyminisztérium milyen erőfeszítéseket tesz az orosz dezinformáció semlegesítésére, leszögezte: Washington segít az Oroszországgal határos államok védelmi képességeinek erősítésében. Az államtitkár Ukrajnát és Georgiát emelte ki. Közölte, hogy a Trump-kormányzat visszavonta az ezen országoknak nyújtandó védelmi segítségre vonatkozó korlátozásokat. Hozzátette: az amerikai kormányzat ezzel egyidejűleg igyekszik Ukrajnát reformokra ösztökélni. Utalt arra is, hogy Washington nemrégiben - a Nemzetközi Valutaalappal együtt - arra sürgette Kijevet, hogy hívjon életre korrupcióellenes bíróságot is. Megerősítette, hogy az amerikai kormány a Georgiához fűződő gazdasági, politikai és katonai kapcsolatok erősítésén dolgozik.

"A Baltikumtól a Fekete-tengerig, a Duna-medence szívében azon fáradozunk, hogy tartós gátakat építsünk ki az orosz és a kínai behatolás ellen, amely gyöngíti szövetségeseink nemzetbiztonságát, és aláássa a demokratikus Nyugathoz kötődő kapcsolataikat" - fogalmazott. Tájékoztatta a külügyi bizottságot arról, hogy Washington együttműködik szövetségeseivel a politikai rendszereik rugalmasságának erősítésében, a korrupció elleni harcban, katonai-védelmi képességeik erősítésében és energiaellátásuk diverzifikálásában. Ezzel összefüggésben megemlítette az észak-déli gázfolyosót, a Krk szigetére tervezett gázkonnektort, a Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül húzódó gázvezetéket, és utalt a Három Tenger Kezdeményezésre, a V4-es és a Bukaresti9-ek együttműködésére is.

1989 emléke elhalványulóban van - mondta Wess Mitchell, és fontosnak ítélte a nyugati értékrend fáradhatatlan védelmét. A korábbiaknál erőteljesebb diplomácia mellett foglalt állást, leszögezve, hogy "az elkötelezettség csökkenésének bírálata recept az elidegenítéshez". Azt hangoztatta, hogy "járható alternatívákat" kell nyújtani a szövetséges országoknak, és "konstruktívan" kell feléjük fordulni. Ellenkező esetben "számíthatunk arra, hogy elveszítjük őket".

Európa déli határait, a határok biztonságosságát Wess Mitchell stratégiai fontosságúnak nevezte, és fontosnak tartotta, hogy a NATO még erőteljesebben vegyen részt a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint Észak-Afrika és a Közel-Kelet stabilitásának megteremtésében. Szólt Törökországról is, amely szerinte mélyreható bel-és külpolitikai kihívásokkal néz szembe, s miközben leszögezte, hogy Ankara Washington fontos partnere az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemben, a Fehér Ház hétfői állásfoglalásához hasonlóan arra biztatta Törökországot, hogy rendezze a kétoldalú kapcsolatokban még meglévő vitás kérdéseket. Ezzel összefüggésben konkrétan megemlítette Andrew Brunson lelkipásztor és más, igazságtalanul fogva tartott amerikai állampolgárok szabadon bocsátását, Törökország oroszoktól történő fegyvervásárlásainak lemondását, továbbá Észak-Szíria stabilizálását.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!