Mint mondta, Oroszország "zavaró tényező" a régióban, az Egyesült Államok pedig szívesebben látna az INA partnereként olyan vállalatot, amelynek érdeke, hogy Horvátország sikeres legyen.

Kiemelte: Washingtont felbátorítja a tény, hogy a horvát kormány nemrég pályázatot írt ki, amelyben befektetési tanácsadót keres a Mol Nyrt. kivásárlásához az INA-ból.

"Minden tárgyalás első lépése megérteni a tényeket és a lehetőségeket (...), a befektetési tanácsadók, amelyek között vannak amerikai és európai cégek, nagyon jól képzettek, és amennyiben a horvát kormány alkalmazza őket, Horvátország olyan helyzetbe kerül, hogy jobb gazdasági megállapodást köthet" - hangsúlyozta.

Igor Szecsin, a Rosznyefty vezetője még tavaly jelentette be, hogy a Mol Nyrt. helyébe lépne, amennyiben a horvát kormány új stratégiai partnert keres.

Szecsin a Jutarnji List című horvát napilapnak adott interjúban kiemelte, hogy érdekelődnek a hatékony beruházások iránt a régióban.

Zágráb 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, továbbá a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésének megállapítására vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.