Simicskó István azt mondta, hogy a magyaroknak sokat köszönhet a világ, hiszen 1989-1990-ben a kétpólusú világ lebontásában elévülhetetlen érdemeket szereztünk. Hozzátette: azt szeretnénk, ha a nemzetközi közgondolkodásban továbbra is ez lenne a kép a magyarokról.

A miniszter - az európai uniós betelepítési törekvésekre utalva - arról is beszélt, nem azért vívtuk ki a szabadságunkat, hogy mások döntsenek helyettünk, hogy egy központi hatalom a fejünk fölött arról döntsön, kivel éljünk együtt, miként neveljük a gyerekeinket.

Simicskó István szerint az, hogy ma szerte a világban mindenhol megemlékeznek 1956-ról, azt mutatja, a magyarok beírták a magyarok nevét a világ történelemkönyvébe. Megfogalmazása szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc titka a szívből jövő hazaszeretet volt, amely képes volt arra, hogy százezreket vigyen ki az utcára.

A miniszter arról is beszélt, hogy vannak, akik azt mondják, ma is forradalmat kellene csinálni, mert nem tetszik nekik valamilyen döntés. Szerinte azonban a magyar közösség életére téves és káros egy ilyen párhuzam 1956-tal, hiszen a forradalomhoz diktatúra és idegen elnyomó hatalom kellene.

Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP) polgármester szerint 1956 ma azt üzeni, merjünk bátrak és erősek lenni, ahogy 1848-ban vagy hatvan éve a magyarok tették, akik a szabadságukért akár a halált is vállalták, hogy a mai fiatalok már egy szabad és demokratikus országban élhessenek.

A polgármester szerint az újbudaiak büszkék lehetnek arra, hogy a kerületből indult el 1956-ban a forradalom; október 22-én a Műegyetemen gyülekezett a forradalmi ifjúság, majd másnap az egyetemisták vezetésével onnan indult el a békés tüntetés, ami a szabadságharchoz vezetett.

Felidézte azt is, hatvan éve a Móricz Zsigmond körtér, a Gomba épülete - az új emlékmű helye - volt a magyar szabadság egyik bástyája, ahol a megszálló szovjet tankokat egy időre megállították. Ma ez az épület a találkozások helye, ahol az emlékmű lehetőséget ad arra, hogy felidézzék az 1956-ban történteket, a "szabadság érzését" - fűzte hozzá.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára Újbuda önkormányzata a múlt évben hirdetett pályázatot. A nyertes építészek - Balázs Marcell és Pelle Zita - alkotása a tér síkjába beágyazott betongyűrű a Móricz Zsigmond körtéri Gomba körül. Az épület tetejéről a betongyűrűre lefolyó esővíz hatására Örkény István író Fohász Budapestért című, 1956. november 2-án írt művének részlete válik olvashatóvá.

"A kerek világon, minden térképen és glóbuson, ma átírják a nevedet, Budapest. Ez a szó nem várost jelöl már. Budapest ma ennyit tesz, mint a tanknak neki lehet menni puszta kézzel. Budapest, minden nyelvén a világnak, azt jelenti, hűség, önfeláldozás, szabadság, nemzeti becsület. Minden ember, aki szereti szülővárosát, azt kívánja: Légy te is olyan, mint Budapest! Kívánom én is: légy mindörökké olyan, amilyen ma vagy, Budapest. Büszke és bátor emberek tanyája, magyarok jó útra vezérlője, az emberi fajta csillagfénye, Budapest! Légy vendéglátója a világ minden nemzetének, de ne tűrj meg többé megszálló hordákat, idegen zászlókat e megszentelt falak között. Légy te is olyan, mint Budapest, Budapest: és tedd, hogy mi, méltatlan fiaid, méltók lehessünk hozzád és egymáshoz" - olvasható az emlékművön.

Az emlékmű avatásán koszorút helyezett el az épület falán mások mellett Simicskó István, Hoffmann Tamás, az Országos Széchényi Könyvtár 56-os Intézetének nevében Rainer M. János történész, valamint a Szabadságharcosok Közalapítvány, a Pofosz kerületi szervezete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, továbbá a kerületi pártok képviselői.

(FOTÓ)