Az 1896-ban Gerster Károly által tervezett épületegyüttes híres-hírhedt színfoltja volt a korabeli orientalizáló építészetnek. A többnyire könnyűszerkezetes, díszlet módjára kialakított épületek egy-egy konstantinápolyi épületet igyekeztek megidézni, habár a közvetlen felhasznált formák sok esetben észak-afrikai (maghrebi) vagy ibériai, mór területekről származtak. Az épületegyüttes nem volt hosszú életű, a megnyitását követő évben bezárt, emléke azonban máig fennmaradt. Napjainkban a területen egy új lakóövezet fejlesztése, építése folyik.
A mostani tárlat az épületegyüttesen túlmenően a korszakot meghatározó orientalizmus magyarországi építészetre gyakorolt hatását is bemutatja - áll az Isztambuli Magyar Intézet MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A kiállítás, amely csütörtökön nyílt meg, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének, valamint az Isztambuli Magyar Intézet közös munkájának az eredménye.
Az intézet idézte a kiállítás kurátorait, Kovács Máté Gergőt, Kiss Zsuzsanna Emíliát és Rabb Pétert, akik elmondták: a tárlat keretében a közönség először láthatja az épületegyüttes eddig ismeretlen iratanyagát és terveit, amelyet a kiállításhoz kapcsolódó kutatás során találtak meg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára anyagai között. Hozzátették: szintén először került sor a vigalmi negyeddel kapcsolatos, a magyarországi gyűjteményekben fellelhető vizuális és tárgyi anyagok (hirdetések, plakátok), továbbá a korabeli folyóiratokban megjelent hírek átfogó bemutatására. A tárlat részét képezi egy ritkaságnak számító és a mulatóközpont megnyitásakor osztogatott eredeti emlékérem is.
Kovács Máté Gergő, aki a kurátorok nevében szólalt fel a megnyitón, rámutatott arra, hogy az épületegyüttes beleillik mind a korabeli európai orientalizáló építészetbe, mind a keleti gyökerek iránt tanúsított magyarországi érdeklődésbe, a múlt keresésébe és újrafelfedezésébe, amely akkoriban a hazai közéletben, valamint építészetben is fellelhető volt.
A kiállítás a Budapest Főváros Levéltára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Rajz- és Tervtára, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye és a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívumának történeti térképei, tervei, filmjei és képei segítségével ad áttekintést az épületegyüttes történetéről.
Az isztambuli kiállítás a tervek szerint február közepéig látogatható. A kurátorok és a tárlat szervezői remélik, hogy a kiállítást 2020-ban Budapesten is bemutathatják.
A tárlat, amely a Konstantinápoly Budapesten - A mesés kelet megidézése a 19. század végi Budapesten, a Duna öblében címet viseli, az Isztambuli Magyar Intézet Diversity in Unity: Intercultural Dialogue Through the Waves of Danube című, Európai Unió által támogatott programjának keretében valósult meg.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!