A Keresztelő Szent János templom jubileumáról vasárnap, a templom búcsúnapján kulturális műsorokkal, missziós nappal emlékeznek meg a völgységi településen.

A barokk stílusú, egyhajós templomot 1764-ban kezdte el építtetni a németek betelepítésében is közreműködő Mercy család, az épületet 1768-ban szentelték fel. Bútorzata közül ma is ép a korabeli szószék, gyóntatószék, keresztelőkút, ezüstözött ereklyetartók, és kiemelkedő értéke az 1779-ben, Janicsek József prágai mester által épített orgona. A hangszer 18. századi faragványai épek, működőképes, de felújításra szorul.

A műemlék templom különlegessége, hogy a mellékoltár alatt, üvegkoporsóban őrzik Szent Benedek vértanú csontereklyéjét, amelyet VI. Pius pápa 1775-ben adományozott a závodi templomnak.

A völgységi községbe 1718-ban érkezett meg a német telepesek első csoportja a hesseni Fulda környékéről. Egyed Antal 19. századi író-helytörténész 1829-es összeírásában megemlítette, hogy abban az évben tizenhárman telepedtek le a faluban, ahol akkor még rácok is laktak. A tájegység falvait 1718 és 1725 között népesítették be elsősorban sváb származású németek.

A háromszázadik évfordulót augusztus 4-én ünneplik német nyelvű misével, nemzetiségi kulturális programokkal, és emléktáblát állítanak az 1947-es kitelepítést idéző, tavaly elhelyezett emléktábla mellé - mondta Dávid Erzsébet, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke az MTI-nek. Közlése szerint a mintegy 300 lakosú településen ma 40-en vallják magukat német nemzetiségűnek.

Závod máig megőrzött építészeti arculatát németajkú lakossága hozta létre a 18-19. század fordulóján, a községben több lakóház, gazdasági épület, kerítés, kápolna élvez védettséget. A falu értékőrző munkáját 2003 óta több díjjal ismerték el, 2017-ben az ICOMOS - az UNESCO műemlékvédelmi világszervezetének - nemzeti bizottsága a sok évtizedes értékvédő programért Példaadó Műemlékgondozásért díjat adományozott a településnek.