A közép-európai barokk művészetet mutatja be egy kiállítás Krakkóban

Kultúra, 2017.02.10

A korabeli Magyar Királyság északi részéhez köthető, neves közép-európai alkotók műhelyeiből származó mintegy 160 műkincset mutat be a Barokk kincsei. Pozsony és Krakkó között című kiállítás, mely péntektől tekinthető meg a krakkói Nemzeti Múzeumban.

A műtárgyak zömét a kiállítást összeállító pozsonyi Nemzeti Galériából kölcsönözték, de több mint 20 állami és magángyűjteményből - köztük a magyarországiakból - is érkeztek alkotások.

Az időrendben haladó, de mindenekelőtt a 18. századi érett barokk műkincseit felsorakoztató tárlat elkülöníti a mai Szlovákia három fő művészeti régióját - a Bécshez közeli központokat (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra), a szintén a bécsi művészet vonzáskörében működő felvidéki bányavárosokat, valamint a keleti vármegyéket: a Szepességet, Sárost és Abaújt.

A bemutatott korszakban Szlovákia "a soknemzetiségű Magyar Királyság része volt, mely a szintén soknemzetiségű Lengyelországgal volt határos" - fogalmazott a krakkói múzeum honlapján megjelent tanulmányban az intézmény munkatársa, Marta Bosak.

"A határ nem jelentett akadályt, a mai Szlovákia területén megszületett, Bécsben tanuló művészek krakkói, varsói, lembergi megrendelésekre dolgoztak" - mutatott rá.

A kiállítás főkurátora, Katarína Chmelinová egyik célkitűzése az volt, hogy a barokk kori magyar és lengyel kultúra határmezsgyéjén készült alkotásokat szemléltesse. Így megtekinthetők a Lengyelországnak a 18. század végéig elzálogosított szepességi városokban keletkezett művek, köztük a korszak legjelentősebb magyar ötvösmestere, a lőcsei Szilassy János liturgikus remekei.

A tárlat teret szentel a bécsi szépművészeti akadémiához, valamint dél- és nyugat-európai kulturális központokhoz köthető alkotóknak is. Megtekinthetők az európai barokk jeles osztrák képviselője, Georg Raphael Donner mitikus szobrai, a korszak két kiemelkedő arckképfestője, Kupeczky János és Mányoki Ádám alkotásai, August Querfurt csatajelenetei, Franz Xaver Messerschmidt groteszk szoborportréi, valamint a magyarországi rokokó jelentős képviselőjeként is számon tartott Franz Anton Maulbertsch osztrák művész vásznai.

A kiállítás a barokk halálkultuszának is teret szentel, bemutatva több ravatalképet, köztük Rákóczi László felesége, Bánffy Erzsébet 1663-ban keletkezett halotti portréját és egy ritkaságszámba menő, 18. század eleji felvidéki pestiskeresztet, mely Krisztus fekélyes sebekkel borított testét ábrázolja.

A tárlat április 23-áig tekinthető meg.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!