A közlemény szerint a 65 dokumentum összesen 80 oklevél szövegét tartalmazza, ebből 51 középkori eredetű. A Rakovszky-család történetét a 13. századi írott forrásokig tudják a szakemberek visszavezetni. A most felajánlott iratanyag jelentőségét elsősorban a Kocsóc (szlovákul Kocovce, németül Hochk) és a szomszédos birtokokra vonatkozó 38 középkori oklevél adja. Mint írják, az anyag a középkori magyarországi hivatali írásbeliség pótolhatatlan forrásai.

A legrégibb darab 1321-ből való, I. Károly király oklevele. Külön említést érdemel I. Nagy Lajos király 1343. évi két oklevele, amelyekben az uralkodó Demeter fia Kányát és Simon fia Jánost kiemeli a trencséni vár várjobbágyai közül és országos nemességet ad nekik. A dokumentum viszonylag késői emléke a 13. század második felétől felbomló várjobbágyság intézményének.

A családi levéltárban kilenc eredeti királyi oklevél található, amelyek közül Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király hat eredeti kiadványa is kiemelendő. Az iratanyag 1526 utáni része is számtalan fontos egyedi dokumentumot, királyi, nádori, országbírói oklevelet tartalmaz, legfiatalabb darabja 1818-es keltezésű.

Az iratanyagra vonatkozó adatok szerint a gyűjtemény 1914-ben a kocsóczi kúriában volt, Rakovszky Antal őrizete alatt. Ezt követően - ismeretlen időben és helyen - mikrofilm készült róla, amely a Szlovák Nemzeti Levéltárba került. Az iratanyag a család tulajdonában maradt, Budapestre került. Az MNB Értéktár programja számára az örökösök ajánlották föl megvételre.

A 27 millió forintért megvásárolt különleges értéket képviselő gyűjteményt a magyar nemzet kulturális örökségének részeként az MNL Országos Levéltára fogja őrizni - olvasható a közleményben, amely kitér arra is: az MNB minden esetben a jogszabályok által meghatározott öt éves letétben helyezi el közgyűjteményekben és múzeumokban az Értéktár programban megvásárolt műkincseket.