Aknay János műveiből nyílik kiállítás Szekszárdon
Kultúra, 2018.01.16
Aknay Jánosnak, az "angyalok festőjének" műveiből rendez kiállítást a szekszárdi Művészetek Háza most induló, Kossuth-díjas képzőművészeket bemutató sorozatának első állomásán.
A vasárnap nyíló és február 25-ig látható tárlat a szentendrei művész 44 alkotását, többségében akrilfestményeket mutatja be.
A kiállítás a nagycenki Horvát és Lukács Galéria gyűjteményéből válogatva az 1990-es évektől 2008-ig tartó korszakot fogja át, amelyből konstruktivista és szakrális témájú művek egyaránt szerepelnek - mondta Aknay János az MTI-nek.
A magángyűjtemény darabjait négy, az elmúlt 4-5 évben készült, nagyméretű akrilfestmény egészíti ki, amelyek épületeket, templomokat idéző képtémát jelenítenek meg és "kemény, konstruktív" munkák - tette hozzá. Ezek az alkotások visszanyúlnak a művész pályájának első időszakába, a Szentendrét ábrázoló, lírai konstruktivista alkotások szemléletéhez.
A tárlat darabjai között a művész megemlítette a 90-es évekből az Őrangyalok és Kapcsolat címmel készült munkáit. Újabb festményeiből az utóbbi két évben Szentendrén, Győrben és Pécsen rendezett kiállításokon adott ízelítőt.
A szentendrei iskola konstruktivista örökségét őrző Aknay János - főként az 1990-es évektől - témáit azonos címmel több alkotásában is feldolgozta; jellegzetes motívumává vált az angyal, amelyet elvont és figurális formában számtalan képén megjelenített; a szekszárdi kiállításon többek között az Angyal születik, Angyalkapu, Angyalpár, Ég és föld között, Kapcsolat című képek darabjait láthatja a közönség. Újabb művei közül a 2014-es Emléklabirintus, a 2016-ban és 2017-ben készült Emlék című kompozíciói lesznek láthatók.
Az 1949-ben született Aknay János 1970-től él és dolgozik Szentendrén, 1972-ben alapítója volt a Vajda Lajos Stúdiónak, 1986-ban az Art'éria Galériának, 1994-ben a Patak képzőművészeti csoportnak. Festészetének visszatérő motívuma az angyal mellett a ház, a bábu, a kereszt, és szentendrei épületek elemei, képeinek világában fontos szerepe van a székely-magyar rovásjeleknek. A posztgeometrikus alkotók között kiemelkedő egyéniségként számon tartott művész munkásságát 2002-ben Munkácsy, 2010-ben Kossuth-díjjal ismerték el.
Szekszárdi kiállításának kurátora, Baky Péter az MTI-nek elmondta: a Művészetek Háza évente egy-két, az 1990-es évektől Kossuth-díjban részesült képzőművészt mutat be sorozatában.
A kiállítás a nagycenki Horvát és Lukács Galéria gyűjteményéből válogatva az 1990-es évektől 2008-ig tartó korszakot fogja át, amelyből konstruktivista és szakrális témájú művek egyaránt szerepelnek - mondta Aknay János az MTI-nek.
A magángyűjtemény darabjait négy, az elmúlt 4-5 évben készült, nagyméretű akrilfestmény egészíti ki, amelyek épületeket, templomokat idéző képtémát jelenítenek meg és "kemény, konstruktív" munkák - tette hozzá. Ezek az alkotások visszanyúlnak a művész pályájának első időszakába, a Szentendrét ábrázoló, lírai konstruktivista alkotások szemléletéhez.
A tárlat darabjai között a művész megemlítette a 90-es évekből az Őrangyalok és Kapcsolat címmel készült munkáit. Újabb festményeiből az utóbbi két évben Szentendrén, Győrben és Pécsen rendezett kiállításokon adott ízelítőt.
A szentendrei iskola konstruktivista örökségét őrző Aknay János - főként az 1990-es évektől - témáit azonos címmel több alkotásában is feldolgozta; jellegzetes motívumává vált az angyal, amelyet elvont és figurális formában számtalan képén megjelenített; a szekszárdi kiállításon többek között az Angyal születik, Angyalkapu, Angyalpár, Ég és föld között, Kapcsolat című képek darabjait láthatja a közönség. Újabb művei közül a 2014-es Emléklabirintus, a 2016-ban és 2017-ben készült Emlék című kompozíciói lesznek láthatók.
Az 1949-ben született Aknay János 1970-től él és dolgozik Szentendrén, 1972-ben alapítója volt a Vajda Lajos Stúdiónak, 1986-ban az Art'éria Galériának, 1994-ben a Patak képzőművészeti csoportnak. Festészetének visszatérő motívuma az angyal mellett a ház, a bábu, a kereszt, és szentendrei épületek elemei, képeinek világában fontos szerepe van a székely-magyar rovásjeleknek. A posztgeometrikus alkotók között kiemelkedő egyéniségként számon tartott művész munkásságát 2002-ben Munkácsy, 2010-ben Kossuth-díjjal ismerték el.
Szekszárdi kiállításának kurátora, Baky Péter az MTI-nek elmondta: a Művészetek Háza évente egy-két, az 1990-es évektől Kossuth-díjban részesült képzőművészt mutat be sorozatában.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!