"Olyan európai identitás van kialakulóban a közép-kelet-európai régióban, amelyet a történelmi és kulturális előzmények ismeretében lehet csak megérteni, politikai lózungokból nem lehet levezetni, miért is alakult ki az egyesek által különutasnak nevezett politika" - fogalmazott az emberi erőforrások minisztere a Next Europe: Cooperation and Convergence (A következő Európa: együttműködés és konvergencia) című rendezvényen a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Balog Zoltán hangsúlyozta: nagy hiány van a párbeszédből a tudósok között, a tudósok és a politikusok között, még nagyobb hiány a nagy nyilvánosság előtt zajló közérthető, gondolatébresztő, érdekes párbeszédekből. Hamisnak nevezte azt az elgondolást, hogy a kilencvenes évek második felére, a Kelet-Nyugat szembenállás megszűntével a dolgok megoldódtak.

"Ne csak gazdasági, politikai megközelítésben beszéljünk Európa jövőjéről, szükség van a különböző régiók egymásra találására. A regionális politika kapocs lehet az Európai Bizottság központi politikája és a sokszor magukat elszigeteltnek érzett tagállamok között, segítheti a megértést" - szögezte le.

A politikus nagyon szomorúnak nevezte, ami az Egyesült Királyság esetében történt, de - mint mondta - mi az Európai Unióra egyértelműen igent mondunk, miközben szeretnénk, ha a döntési mechanizmusok megváltoznának az EU-n belül, mert azok nincsenek rendben. "Ha egy olyan kormányra, amelyik ezt a fajta uniókritikus politikát folytatja, azt mondják, hogy populista, az nem feltétlenül negatív, amikor talán populárisabb stílusra és beszélgetésre lenne szükség Európán belül".

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi magyar kormánynak jelentős politikai támogatottsága van, ugyanakkor az EU-n belül az unió elfogadottsága Magyarországon a legmagasabb. "Magyarországon értik az emberek, mit jelent bírálni a szövetségi rendszert, miközben mindig is Európához tartoztunk, és az EU-ban sokkal kedvezőbb helyzetben látjuk magunkat".

Balog Zoltán arra is kitért, hogy a kohéziós támogatásokból legnagyobb mértékben részesülő közép-európai tagállamok gazdasági mutatói ma felülmúlják nemcsak az EU, hanem az eurózóna átlagát is, "országaink az EU gazdasági növekedésének legfontosabb motorjai". A miniszter az európai válságjelenségek közé sorolta a társadalom elöregedését, a migrációt és a foglalkoztatáspolitikát. Mint mondta, Európa erejét abban látja, hogy a szuverenitásról, kultúráról alkotott különböző gondolkodásmódok valamilyen módon egymást tudják erősíteni.

A konferencián mondott köszöntőjében Felix Unger, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke arról szólt, hogy a filozófusoknak, a tudósoknak és a politikatudomány szakembereinek össze kell fogniuk a jövő Európájáért. Hozzátette: hálózatokat, új ötleteket, mozgalmakat kell létrehozni napjaink problémái, mások mellett a migráció, a biztonság vagy az euró ügyének megoldására.

Felix Unger felidézte, hogy a kontinens jövőképére fókuszáló Next Europe mozgalom a 2013-as európai parlamenti választások után nőtt ki, mert hiányoztak a megfelelő fórumok a téma átbeszélésére. Hozzáfűzte: Európa hatalmas értéket képvisel, még ha látunk is kedvezőtlen folyamatokat az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában, és sokan elégedetlenek, a nagy többség azonban nem akarja feladni a közös európai értékeket.

"Európát sokan egyfajta konföderációként láttatják, mások szerint ez nem lehetséges, de jó lenne elindulni egy megfelelő irányba. Kell egyfajta központi irányítás a főbb vonalak meghatározásához, de a nemzetállamok szintjén lehet a részleteket kidolgozni. Nem szabad az EU-ból kilépés mellett érvelni, az unión belül kell megállni a helyünket a globális világban" - fogalmazott Felix Unger.