A bevezető előadást David Cooper (Leedsi Egyetem) tartja Bartók, életrajz és a hegedű címmel. Büky Virág (Bartók Archívum) Bartók hegedű-zongora szonátáiban megjelenő "ideális" és más toposzok megjelenéséről tájékoztatja a közönséget, Sylveline Bourion (Montreali Egyetem) a román és magyar népzene átalakításáról, két hegedűrapszódiába való beépítéséről szól, Németh Zsombor (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) a Waldbauer Imre hegedűművész és Bartók Béla közötti kapcsolatot ismerteti - közölte a Zeneakadémia az MTI-vel.

A délutáni szekcióban Elliott Antokoletz (Texasi Egyetem, Austin) bevezető prezentációja Tonalitás vagy atonalitás Bartók 2. hegedű-zongora szonátájában? Népzenei hangsoroktól a tizenkét fokú zenei nyelvig címmel hallható. Sarah Lucas (Iowai Egyetem) Bartók hegedűműveinek előadásáról és fogadtatásáról beszél az első amerikai koncertturné idején (1927-1928), Biró Viola (Bartók Archívum) Bartók máramarosi hegedűseit, Nakahara Yusuke (Bartók Archívum) az ösztönzéseket mutatja be a 44 hegedűduó Preludium és kánon című darabjában.

Pénteken Laki Péter (Bard College) A hegedűverseny évtizede: Az új zene és az előadó az 1930-as években című bevezető előadása után Németh G. István (Zenetudományi Intézet) Bartók verbunkos jellegű hegedűszólamainak Adrian Pop műveire tett hatását ismerteti, míg Mohammad Moussa Khalaf (Bar-Ilan Egyetem, Izrael) Bartók hegedűje: Egy arab muzsikus a nyugati kultúráról címmel tart beszámolót.

A délutáni ülésen Somfai László (Bartók Archívum) Bartók 1. és 2. hegedű-zongora szonátája: A komponálás folyamata című előadását követően Joseph Puglia (Királyi Zeneakadémia, Hága) Műhelymunka Bartók és Berio két hegedűre írt duóin című workshopja zárja.

A tudományos szimpózium hivatalos nyelve az angol.