Harmincöt évet kellett várni az első, elektronikus zongoraverseny élő előadására - hangsúlyozta az MTI-nek a zeneszerző, az MMA rendes és elnökségi tagja. Hozzáfűzte: az 1982-ben írt darab felvételén, amelyet a Hungaroton adott ki, Kocsis Zoltán zongorázott, élő előadás viszont nem volt, mert akkoriban nem voltak adottak a technikai feltételek. Nem lehetett megoldani, hogy színpadon zenekarral párosítva lehessen előadni a darab újszerű hangzásait, amelyek a zongora hangjának szintetizátoron keresztüli modulálásából születtek.

"A live electronic műfajban ilyen mű nem keletkezett előtte és azt hiszem, utána sem" - mondta Dubrovay László, aki Kölnben tanult zeneszerzést Karlheinz Stockhausennél, elektronikus zenét pedig Hans-Ulrich Humpertnél. Hazatérése után több olyan művét is rögzítették, amelyekben többféle felállásban, kamarazenével és szólójátékkal párosította az elektronikát. Mint fogalmazott, az elektronika zenekarral vegyítése a következő lépés volt.

Az olyan kitűnő előadók, mint például Geiger György trombitaművész vagy Bazsinka József tubaművész segítségével rengeteg új hangzást lehetett létrehozni, amelyeket soha nem használtak ezeken a hangszereken. Mindez összepárosítva a szintetizátor és zongora által kínált új akusztikai hangzásvilággal izgalmas új hangszín-kombinációkra nyújtott lehetőséget - mesélt a három tételes darab hanganyagáról Dubrovay László. Kitért arra is: a darab szerkezetében csatlakozott Bartók Béla kétpólusú hangrendszeréhez, amelyet tovább is fejlesztett, kihasználva például az átalakított hangszín-modulációs lehetőségeket is a hang "belsejében".

A korszerű hangzásvilágot vitte tovább Dubrovay László második és harmadik zongoraversenyében is. A másodikban szintetizátor nélkül lépett tovább, olyan harmóniarendszer kialakításával, ami sokkal nagyobb teret engedett a dallamok használatának. Úgy fogalmazott, egy anyagból mindig ki akar törni a melódia, így a 2010-ben írt harmadik zongoraversenyben - hasonlóan Bartók Béla zongoraversenyeinek klasszicizálódásához - az első zongoraversenyre jellemző feszültségek kisimulása, az egész mű sokkal harmonikusabbá válása érhető tetten. A 74 éves zeneszerző hozzáfűzte: az egytételes művön belül négy különböző zenei intonáció fedezhető fel, az egészből mégis egy olyan nagy szonátaforma bontakozik ki, amely egyszerre romantikus, klasszikus és egyfajta összegzése is az élete során "végigjárt" gazdag hangzásvilágnak.

Dubrovay László két művét Balázs János Liszt- és Prima-díjas zongoraművész szólaltatja meg, az első zongoraversenyhez az analóg szintetizátort maga a zeneszerző fogja kezelni. A koncerten Hollerung Gábor vezényletével a Budafoki Dohnányi Zenekar működik közre, amely már korábban felvételt készített Balázs Jánossal Dubrovay László második zongoraversenyéről. A három darab felvétele várhatóan egy lemezen fog megjelenni a jövőben.

A két zongoraverseny mellett Kodály Zoltán Galántai táncok című művét és a Háry János-szvitet is előadják a koncerten a zeneszerző születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából.